Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - POKORNY ENDRE (MDF)
1168 A önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakra akkor vár nagy jövő, ha a magyar társadalom tagjai felismerik, hogy az állam, a társadalombiztosítás nem képes és nem i s feladata, hogy egy adott szint felett igényeiket kielégítse. Az egészség magasabb szintű szolgáltatásaira, az időskori anyagi biztonság fokozására csak akkor lesz lehetőségük, ha önmagukat pénztárakba szervezik, s ha már egészségesen számolnak azzal, hog y betegek lehetnek és fiatalon számolnak azzal, hogy egyszer megöregszenek. Tisztelt Ház! E törvényjavaslat elkészítése során a Kormány hatalmas előnnyel rendelkezett minden olyan ország kormányával szemben, melyben már létezik hasonló intézmény. Ez a késő n jövők előnye. A későn jövők tanulhatnak, és ezért elkerülhetik az előttük járók hibáit és tévútjait. A törvényjavaslat készítői jól alakították előnnyé hátrányukat, s így egy koncepciójában kimondottan jó törvény született. A hangsúly a koncepción van, m ert mint jó néhány frakciótársam jelezte, az egyes részletkérdésekhez a Magyar Demokrata Fórum soraiból módosító indítványok benyújtása várható. A törvényjavaslat például kivédi annak lehetőségét, hogy a munkaadók egyszerűen ellophassák munkavállalóik nyug díjpénztárát, mint ahogy ez az Egyesült Királyságban megtörténhetett, s amelyre Robert Maxwell, a nem véletlenül rossz hírű sajtómágnás halála után derült fény. Annak hangsúlyozása, hogy az előttünk fekvő javaslat kivédi a fenti lehetőséget, azért is fonto s, mert egyes üzleti biztosítók és képviseletükben fellépők kísérletet tettek a sajtó hasábjain, hogy a közvélemény tájékozatlanságát kihasználva, félretájékoztassák. Egyes üzleti biztosítók és képviseletükben fellépők azért próbálják megtorpedózni ezt a t örvényjavaslatot, mert üzleti lehetőségeiket féltik az új versenytársaktól. Érveik szánalmasan gyengék, de nem ez a megfelelő hely és időpont megcáfolásukra. Tisztelt Ház! Szeretnék kitérni arra, hogy véleményünk szerint milyen perspektívák állnak a létreh ozandó új intézmény, a kölcsönös önkéntes biztosítópénztárak előtt. Az egyszerűség kedvéért, meg azért is, mert adatok innen férhetők hozzá könnyebben, ismertetnék néhány adatot a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban. Az Egyesült Királyságban ma a nyugdíjasok 55%a kap állami nyugdíja mellé magánnyugdíjat is, melynek 55 fontos heti átlaga alig marad el az egységes állami alapnyugdíj 54 font 15 pennys heti összegétől. A magánnyugdíjat élvezők aránya '79ben csupán 41% volt, és e tendencia, a magánnyugdíjat élvez ők arányának növekedése rendületlenül folytatódik. Az angolszász országok statisztikájából úgy tűnik, hogy az aktív korú munkaerő 50%a körül van az a plafon, amely fölé a magánnyugdíjpénztárba belépők aránya nem emelkedik. Ennek oka, hogy az aktív korúak idősebb generációi azok - közeledve a nyugdíjaskorhoz , akik belépnek egy pénztárba. Ha a magyar gyakorlat a fejlett világ mintáit követi - és ebben nem kételkedem , hamarosan nálunk is százezerszámra lesznek nyugdíjpénztártagok. Helytelen a pénztárakra csupán mint a szociális biztonságot erősítő intézményekre tekintenünk. A fejlett világban elsősorban a nyugdíjpénztárak a legnagyobb intézményi befektetők közé tartoznak. A gazdaság fejlődésében játszott szerepük jelentős, de ahhoz, hogy hazánkban is elfog lalhassák a fejlett országok gazdaságában játszott súlyukhoz hasonló helyüket, jó néhány évtizednek kell még eltelnie. (10.50) Nagyon fontos kitérni egy igen sokszor hangoztatott megjegyzésre. E szerint a törvényjavaslattal meg kell várnunk a biztosítási t örvényt. Vitathatatlanul összefügg a kettő. Ugyanilyen joggal mondhatnánk azonban, hogy várjuk meg a nonprofit szervezeteket szabályozó törvényt, vagy a társadalombiztosításról szóló törvényt is. E listát igen tisztelt képviselőtársaim bizonnyal még tovább tudnák gyarapítani, végül megállapíthatnánk, hogy minden mindennel összefügg. A Magyar Demokrata Fórum
