Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 15. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9418-as szám) általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
1156 kigyűjtését, és valamennyi érdekelt szövetkezettel felvették a kapcsolatot, és felmérték a csereföld lehetőséget is, tehát a csereterületként szóba jöhető állami területeket is. A szövetkezeti védett terület ek túlnyomó többségén rendben folyhatott a földalapok kijelölése, helyi konfliktust nem okoztak. Országosan 42 darab megkeresés érkezett a tárcához, és a tárca területi szervei, illetőleg az Országos Természetvédelmi Hivatal 30 esetben megoldották már ezek et a konfliktusokat, megtalálták erre a megoldást helyben. Valószínűleg a többire is meg lehet találni a megoldást jóindulattal, de nem olyan módszerekkel, hogy nem hallgatjuk meg egymást, és egymással szemben ilyen - enyhén szólva - puccsszerű törvénymódo sításokat csinálunk. A problémák nagyságrendjének érzékeltetésére hadd említsem meg azt, hogy a 30 eddigi megoldott ügy körülbelül 3000 hektár területet jelent, tehát az említett 150 ezer hektárhoz képest ez nem valami jelentős mennyiség. Tudom, hogy vanna k problémák még Alföldön is, Biharugra, Fülöpszállás, más kiskunsági nemzeti parki területek. De itt most megígérem a tisztelt képviselő úrnak, hogyha valahol olyan fokozott védettség van, amelyiknek végül is természetvédelmi indoka nincs vagy megszűnt, ak kor felülvizsgáltatom és megszüntetem, mert ez az én hatáskörömben van most. Ha megszüntetem a fokozott védettséget, akkor tájvédelmi körzet vagy természetvédelmi terület esetében automatikusan átkerül a kijelölhető földalapba; és ha nemzeti parki terület, akkor pedig a gyep kivételével szintén átkerül a kijelölhető körbe, csak ahhoz a Természetvédelmi Hivatal hozzájárulása szükséges. De meg lehet találni a helyi megoldást. Tehát nem arról van szó, hogy nem igyekszünk a helyiekkel egyetértésben megoldani ez eket az ügyeket, mert - még egyszer mondom - a mi érdekünk is, hogy konfliktus nélkül tudjon működni a természetvédelemnek minden helyi szervezete. Mind a tárca, mind a területi szervek segítőkészsége folytán tehát a megoldatlan ügy az említett 150 ezer he ktárnak körülbelül 5%át érinti már csak. Amennyiben a kialakult kedvezőtlen helyzet gyors és kedvező átalakítása nem sikerül, akkor viszont egyes korábbi nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal ellentétes helyzetbe kerülünk. Nem akarok hivatkozni a hazai és a külföldi zöldmozgalmakra, azok megértéssel és megnyugvással fogadták a kárpótlási törvény és az átmeneti törvény védett területekre vonatkozó rendelkezéseit. A kialakult helyzetben várható ezeknek a szervezeteknek a fellépése a Kormánnyal szemben is, de esetleg a Parlamenttel szemben is. A magyar természetvédelmet tehát ez a törvénymódosítás elég hátrányosan érintette, és a környezetvédelmi bizottság indítványának elutasítása esetén olyan presztízsveszteség érné nemcsak a természetvédelmet, hanem hazán kat is, amely a nemzetközi megítélésünket rontaná. Ezért én a környezetvédelmi bizottság indítványának az elfogadását ajánlom, és ha a mezőgazdasági bizottságnak más elképzelései vannak, akkor azt kérem, hogy ne elutasítsák ezt a javaslatot, hanem megfelel ő módosító indítvánnyal és egyeztetéssel hozzák olyan formára, amely számukra is elfogadható. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Az alkotmányügyi bizottság elnöke kíván még szólni. Megadom a szót dr. Salamon László képv iselő úrnak. Felszólaló: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az al kotmányügyi bizottság a törvényjavaslatot megtárgyalta, azt alkotmányjogi, illetőleg jogi szempontból vizsgálta, hiszen az tartozik hatáskörébe. Ezt azért jegyzem meg, mert természetesen a fő célt nem vehette és nem is kívánta mérlegelési körébe vonni, jól lehet az előterjesztés célját, indítékait egyébként - a vita alapján ezt nyugodtan
