Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 15. napja - A nemzeti sportalapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
1118 Az a szándék, hogy a sport támogatása le legyen választva a szerencsejátékok bevételére alapozott többi támogatási célról, és erre saját döntési rendszer alakuljon ki , mindenképpen elfogadható. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi helyzethez képest ez többletfinanszírozási lehetőséget teremtene a sport számára azzal, hogy a szerencsejáték nyereményalapjából 3% kerülne a sportalapba és 7% a többi területet támogató országos játé kalapba. Bár az igazság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy a szerencsejátékok át nem vett nyereményei az új törvénytervezet értelmében kizárólag az országos játékalapba kerülnének, tehát a sport ebből már nem részesül. Természetesen nincs szó arról, hogy a szerencsejátékok bevétele a testedzést, a sportot a társadalom egészségmegóvásában és az ifjúság testi, erkölcsi nevelésében betöltött szerepéhez méltó súllyal szolgálná. A legtöbb nyugateurópai országban alapvetően a szerencsejátékok biztosítják a sport működőképességét. Dániában például a sportfogadás és a szerencsejátékok nyereségének kétharmad részét a sport kapja. Ehhez képest ez a 3% természetesen csekély támogatást jelent. Jobban szolgálná a sportfinanszírozás eredményességét az a közalapítványként működő Nemzeti Sport Alapítvány, melyről az államtitkár úr is expozéjában szólt, s ebben teljesen egyetértünk. Ennek létrehozását célul tűzi ki a Kormány által az az Országgyűléshez benyújtott határozati javaslat is, melyet a múlt héten tárgyaltunk A testn evelés és a sport megújításának koncepciója címmel. E sportalapítvány bevételi forrásai ugyanis sokkal szélesebb körűek lennének, mint az előttünk fekvő nemzeti sportalapé. Ezért mi a nemzeti sportalap működését csak a Nemzeti Sport Alapítvány létrehozásái g tartjuk elfogadhatónak. Ennek időpontjáról az előttünk fekvő törvényjavaslat azt mondja, hogy az a közeljövőben nem hozható létre. Ez nem egészen egyértelmű, hiszen a Kormány által az Országgyűlés elé beterjesztett 1993. évi törvényalkotási programjavasl atban az szerepel, hogy a Kormány augusztusban benyújtja és decemberben tárgyalni kívánja a Nemzeti Sport Alapítványról szóló törvényjavaslatot. Tehát ha hinni lehet a Kormánynak - s ezt erősítette meg az államtitkár úr is , akkor még ez évben törvény mon dja ki a Nemzeti Sport Alapítvány létrehozását. Az előttünk fekvő törvénytervezet szerint a sportalapból nyújtott támogatásokról egy Nemzeti Sport Tanács javaslatára az OTSH felügyeletét ellátó miniszter döntene. E tanács a testnevelés és a sport kiemelt s zakembereiből állna. Annak érdekében, hogy az alapból nyújtott támogatások elbírálása mentes legyen minden pártpolitikai vagy egyéni érdektől, mi rendkívül fontosnak tartjuk e Nemzeti Sport Tanács összetételét és döntési jogkörét. Különösen fontosnak tartj uk ezt azért, mert a jelenlegi Szerencsejáték Tanács működéséről sajnos a teljes pártatlanság korántsem mondható el. Már az is különös, hogy bár a szerencsejátékalapról szóló 172/1991es számú kormányrendelet 2. §a szerint a Szerencsejáték Tanács 9 tagú, jelenleg mégis 10 tagból áll ez a testület. A tanács összetétele pedig egyértelműen pártpolitikai szempontok figyelembevételét is mutatja, hiszen a testület közel fele a legnagyobb kormánypárt tagjaiból áll. Így fordulhatott elő például az, hogy bár, mint azt Becker Pál államtitkár úr expozéjából is hallhattuk, a pályázók kétharmad része az elmúlt évben nem részesült semmilyen támogatásban, mégis volt olyan kormánypárti országgyűlési képviselő által létrehozott alapítvány, amelyik a szerencsejátékalapból a 15szörösét kapta annak az összegnek, amit egy nyertes pályázó átlagosan kapott. Ezért mi fontosnak tartjuk, hogy egyrészt ez a Nemzeti Sport Tanács minél szélesebb társadalmi kört érintő szakemberekből álljon, másrészt ne erősödjön a sport támogatásának a centralizálása. Ennek érdekében azt javasoljuk, hogy a tanács tagjai közé a Magyar Testnevelési Egyetem helyett kerüljön be a sportot szélesebb körben érintő, de ugyanakkor a Testnevelési Egyetemet is magában foglaló Magyar Testnevelési és Sporttudomány os Tanács képviselője. (16.50) Ugyanezen okból szükségesnek tartanánk olyan társadalmi szervezetek jelenlétét is a Tanácsban, mint a Magyar Természetbarát Szövetség és a Magyar Szabadidősport Szövetség.
