Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 17. szerda, a tavaszi ülésszak 14. napja - A kárpótlásijegy-ígérvényről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ZSUPOS LAJOS (MDF)
1094 kibocsátásának legnagyobb számát, mert ennél többször nem le hetne ilyet a szövetkezet számára adni. Ehhez olyan feltételeket rendelnék, miszerint újabb ígérvény kibocsátásra csak akkor kerülhet sor, ha a szövetkezet az általa már korábban igénybe vett ígérvényt megtérítette, és a szövetkezet földjeinek kevesebb, mi nt 20%a olyan föld, amire még nem történt árverés. Ennek az előnye az lenne, hogy a szövetkezet óvatosan duhajkodhatna. Ugyanis kétfajta szövetkezet lesz szerintem. Egyik szövetkezet az a fajta szövetkezet lesz, amelyikről Zsupos Lajos képviselőtársam is beszélt, amelyik nem fogja tudni az összes földjét értékesíteni és így nem fogja tudni, abban az esetben, ha a teljes földmennyiségre igénybe vett ígérvényt, azokat megtéríteni. A másik szövetkezet az a szövetkezet lesz - és ilyenek a városkörnyéki, Budape st környéki és mondjuk a Balaton környéki szövetkezetek , ahol a kárpótlási árveréseken a vételár jócskán meg fogja haladni az 500 forintos értéket, amekkora értékben pedig ígérvényt lehet kiadni. Az előbbi esetben a problémáról Zsupos Lajos képviselőtárs am részletesen beszélt. A másik esetben viszont az a gond, hogy nem tudunk annyi ígérvényt kiadni - abban az esetben, ha csak egyszer adhatunk ki ígérvényt , mint amekkorára egyébként igény lenne és amennyivel szemben a szövetkezet fedezetül a földjét fel tudja ajánlani. Ha többször nyílik lehetőség ígérvény kérvényezésére, ez azt eredményezi, hogy azok a szövetkezetek, ahol kockázatos a teljes mennyiségre megigényelni az ígérvényt, több esetben, mintegy közelítő módszerrel igényelhetnének ígérvényeket, el kerülve azt a kockázatot, hogy esetleg majd nem fogják tudni megtéríteni az ígérvény teljes mennyiségét. A másik esetben, amikor lényegesen 500 forint fölé emelkedik majd a vételár, akkor arra nyílik lehetőség, hogy ezek a szerencsés helyzetben levő szövet kezetek többször egymás után a kárpótlásra kijelölt és árveréssel nem érintett földjeik után teljes mennyiségben megigényelhessék az aranykoronánkénti 500 forint értékű ígérvényt és így nagyobb és gyorsabb ütemben tudjanak részt venni az élelmiszeripari p rivatizációban. A harmadik kérdést szintén érintették képviselőtársaim. Ez az a kérdés, hogy mi történik mégis abban az esetben, ha a szövetkezet nem tudja az igénybe vett ígérvényeket megtéríteni. Ebben az esetben szerintem egy módosításra lenne szükség, amelyről már konzultáltam kormányzati szakemberekkel is. Ez úgy nézne ki, hogy a meg nem térített hitel, ígérvény formájában megjelenő hitel, abban az esetben, ha a szövetkezet 15 napon belül sem készpénzben, sem kárpótlási jegyben megtéríteni nem tudja, a z Ehitelhez hasonló kamatozású privatizációs hitellé alakul át. Kérem képviselőtársaimat, hogy majd a megnevezett módosító javaslatokat a szavazáskor támogatni szíveskedjenek. Szerintem ezekkel a módosító javaslatokkal a törvény lényegesen jobbá, olyanná tehető, amelyik az elfogadása esetén sokkal kevesebb kockázatot jelent majd, mint a jelenlegi törvényjavaslat. Köszönöm a figyelmüket! (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Bár a kérdés nem nagyon világos egyelőre, de majd kialakul a végén. M ég 10 percünk van 1 óráig. Két jelentkező van, remélem, hogy ez belefér. Először Zsupos Lajos képviselő úrnak adom meg a lehetőséget kétperces reagálásra. Felszólaló: Zsupos Lajos (MDF) ZSUPOS LAJOS (MDF) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csupán néhá ny mondatban szeretnék reflektálni, mégpedig az előterjesztő által elmondottaknak azon részére, miszerint ez az ígérvény a piacon nem eredményezi azt, hogy felborul az egyensúly, hanem változatlanul, sőt még növekszik a kereslet a kárpótlási jegyek iránt. Ez kétségtelenül egyedi elképzelés, ha azt veszem, hogy a kínálat egyik oldalról az egy változatlan, az egy lehetőség, aminek gyakorlatilag a növelése nem lehetséges, hiszen megvan az áteresztőképessége pont az intézményi rendszeren keresztül azoknak, hogy a malomiparban, a tejiparban stb. ágazatokban miket lehet felkínálni ezért a kárpótlási jegyért.
