Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 17. szerda, a tavaszi ülésszak 14. napja - A kárpótlásijegy-ígérvényről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
1093 Felszólaló: Glattfeld er Béla (FIDESZ) GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr! Én ugyanabból a szándékból kívántam felszólalni, mint Salamon László, hogy a FIDESZ a maga részéről szeretne még módosító javaslatokat benyújtani a törvényjavaslathoz, amelyek három kérdéskör köré csoportosíthatók. Azonban, ha már szót kaptam, néhány dologra akkor reflektálnék. Először is nagyon örültem a felszólalásoknak, ezek szerintem a törvényjavaslat környezetét igen pontosan vázolták fel, és rengeteg olyan kérdésre mutattak rá, amelyek mi ndenképpen összefüggnek a törvényjavaslat elfogadása esetén a törvény megvalósulásával. Azonban ezek a problémák egyszerűen nem jeleníthetőek meg ebben a törvényben. Aztán néhány ellentmondás volt a különböző felszólalások között. Én ismerem Kis Zoltán áll áspontját és egyet is értek vele, hogy a kárpótlásijegyígérvénynek a címletekre bontása, amit a törvényjavaslat tartalmaz, az egy meglehetősen bonyolult és talán költségesebb eljárást eredményez, mint hogyha a kárpótlásijegyígérvényeket folyószámlához ha sonló módon állítjuk ki. (12.40) Azonban, ha elfogadjuk ezt - és egyébként ezzel az utóbbi változattal ért egyet a Kárpótlási Hivatal is, hiszen az ő számára ez kevesebb munkát jelent , akkor megoldatlanok azok a problémák, illetve egyszerűen értelmüket v esztik, amelyeket Kánya Gábor és Zsupos Lajos vázolt föl. Ugyanis Kánya Gábor arra utalt, hogy jó lenne, ha a kárpótlásijegyígérvény nemcsak a privatizációban lenne felhasználható, hanem a szövetkezettel szemben különböző személyek részéről fennálló követ elések kielégítésére is felhasználható lenne, esetleg adótartozásokat lehetne belőle mondjuk kiegyenlíteni. Ezzel kapcsolatban a probléma az, hogy amenynyiben a kárpótlásijegyígérvény nem lesz címletekre bontva és valamilyen másodlagos forgalmat kívánunk a kárpótlásijegyígérvénynek biztosítani, akkor ezzel az jár együtt, hogy a kárpótlásijegyígérvénynek nemhogy hasonlítania kell az értékpapírokra, hanem egyenesen értékpapíroknak kell lenniük, e nélkül nem valósítható meg a másodlagos forgalmuk. Elképzelé sem szerint a kárpótlásijegyígérvény nem lenne értékpapír, hanem az egy olyan papír lenne, ami tartalmazna egy bizonyos értéket, amit fel lehetne használni a privatizációban. Ezért ez a dolog ellentétes azzal, amit Zsupos Lajos mondott, hiszen Zsupos Lajo s azt mondta, hogy a kárpótlásijegyígérvények kibocsátása leszorítaná a kárpótlási jegyek árfolyamát. Mivel a kárpótlásijegyígérvény nem ruházható át, ezért nincs árfolyama sem és így a kárpótlási jegyek árfolyamát sem tudja leszorítani. A kárpótlási jeg yekkel szemben felajánlott vagyon egy teljesen más kör lesz, mint a jegyígérvényekkel szemben felajánlott vagyon. Tehát a két privatizációs keresletet teremtő papirosnak semmilyen olyan átfedése nem lesz, ami azt erdményezné, hogy ezek árfolyamát kölcsönös en leronthatnák. Sőt, én azt állítom, hogy mivel az igénybe vett kárpótlásijegyígérvényeket kárpótlási jegyben lehetne megtéríteni abban az esetben, ha a szövetkezet nem tudja valamennyi földjét elárverezni, ez egy pótlólagos keresletet teremtene a kárpót lási jegyek piacán, és ilyen módon a kárpótlási jegyeknek az árfolyamát még emelhetné is. Tehát az egyik módosító javaslat, amit be fogunk nyújtani, az arra fog vonatkozni, hogy a kárpótlási jegy ne legyen címletekre bontva, hanem a kárpótlásijegyígérvény nek majd a hátoldalán lehessen feltüntetni annak az értékét és a felhasználás ütemét. A másik kérdés azzal függ össze, hogy a jelenlegi eljárás a törvénytervezet szerint úgy nézne ki, hogy a kárpótlásijegyígérvény benyújtására a szövetkezetnek egy alkalom mal lenne lehetősége és erre egy határidőt is tartalmazna a törvényjavaslat. Abban az esetben azonban, ha az ígérvényt nem címletekre bontva bocsátjuk ki, hanem olyan módon, ahogy az előbb vázoltam, az egy lényegesen egyszerűbb eljárás lenne, és így lehető ség lenne arra, hogy a szövetkezet több esetben is fordulhasson a kárpótlási hivatalhoz az ígérvény kibocsátásának igényével. Én meg is határoznám - méghozzá valahol 3 és 4 között - az ígérvények
