Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 17. szerda, a tavaszi ülésszak 14. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - FODOR ISTVÁN, DR. (független)
1067 t örvény, a szövetkezetek átalakulását szabályozó átmeneti törvény, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény. Nézzük meg különkülön, mit írnak elő ezek a jogszabályok az ingatlannyilvántartási illeték bejegyzéséről, illetve ingatlannyilvántartási bejegyzés illetékéről, illetve az önálló ingatlanná alakítás költségeiről. Az illetéktörvény általános szabálya az ingatlannyilvántartási bejegyzést illetékköteles államigazgatási eljárásként nevesíti, ám 33. szakaszának (2) bekezdése 24. pontjában tárgyi illetékmentességet kapcsol a társadalmi igazságosság érdekében lefolytatott földrendezési eljáráshoz. A kárpótlási törvény úgy rendelkezik, hogy a kárpótlásra jogosult által megvásárolt termőföld ingatlannyilvántartási bejegyzésé vel kapcsolatos költség az állami költségvetést terheli. A szövetkezeti átmeneti törvény - mint arra már utaltam - a részaránytulajdonosokat terheli ezzel a költséggel, míg a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény érdekes módon és meglehető sen következetlen jogalkotási technikával ezt a kérdést szabályozatlanul hagyja. Persze lehet azt mondani, hogy ezt ebben a törvényben azért nem kellett érinteni, mert az átmeneti törvény már ezt rendezte. De akkor ugyanez igaz az önálló ingatlanná alakítá s költségeire is, hiszen azt is szabályozta. További bonyodalmakat okoz, hogy részaránytulajdonosok - többek között azért is, mert jó részük közvetlenül vagy családtagjaik révén kárpótlásra is jogosult - a kárpótlási eljárás szabályaihoz viszonyítanak, s logikájuk szerint ha a kárpótlás szabályai mindkét aktust nevesítik, akkor ebben a törvényben csak az egyik aktusnak a nevesítése és eltérő szabályozása a jogalkotónak arra a szándékára utal, hogy a másik eljárás tekintetében eltérés nincs, tehát nem kell fizetni. Ha pedig a jogban is jártas lenne a részaránytulajdonos, akkor az illetéktörvénynek a társadalmi igazságosság érdekében a földrendezési eljáráshoz kapcsolt illetékmentessége okán joggal gondolná, hogy ezért nem kell fizetnie, hiszen a földrendező bizottságokról szóló törvény címében is földrendezési eljárásra utal, nem beszélve arról, hogy negyedik éve hirdetjük: mindez a társadalmi igazságosság jegyében történik. A földhivatal viszont az illetéktörvény általános szabályaira utalva, ám figyelmen k ívül hagyva a földrendezési eljáráshoz nevesített tárgyi illetékmentességet, azt hirdeti, hogy bizony a részaránytulajdonosnak az ingatlannyilvántartási bejegyzés illetékét is meg kell fizetnie. Tisztelt képviselőtársaim! Az elmondottak alapján a földren dezési eljáráshoz kapcsoltan az ingatlannyilvántartási bejegyzés illetékéről szóló, különböző jogszabályainkban megfogalmazott rendelkezésekben lévő ellentmondások feloldására javasoljuk önálló indítványunk egyik elemeként, hogy a termőföldrészaránytulaj don ingatlannyilvántartási bejegyzése illetékmentes legyen, összhangban az illetékmentességre vonatkozó rendelkezéseivel. A rendelkezések összehangolását a jogalkotás szempontjából evidenciának tekintjük. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban vegyük sorra a négy törvény előírásait az önálló ingatlanná alakítás költségeiről. Az illetéktörvény a föld önálló ingatlanná alakításának költségeit nem nevesíti, így erről legfeljebb annak 67. szakaszát lehet citálni, amely általánosságban úgy rendelkezik, hogy álla migazgatási intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért díjat lehet megállapítani. Hogy melyikért és mennyit, annak meghatározását miniszteri rendelet előírásaira bízza. Hozzátéve, hogy a lakosság széles körét érintő díjfizetési kötele zettséget csak törvény állapíthat meg. Törvény van, három is, csak meglehetősen következetlen. A kárpótlási törvény a tulajdonosokat mentesíti a költségek megfizetésétől, a szövetkezeti átmeneti törvény, továbbá a földrendező és földkiadó bizottságokról sz óló törvény a részaránytulajdonosokat terheli a földbirtok kijelölésének költségeivel. Vajon miért? Valószínűnek tartom, azért, mert amikor a kifogásolt rendelkezéseket törvényerőre emeltük, azt nem az igazságosságról vallott felfogásunk alapján, s még cs ak nem is a
