Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 17. szerda, a tavaszi ülésszak 14. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. (független)
1068 törvényalkotásnak kényszerűen hajszolt, s így a hiba lehetőségét magába hordozó munkatempója miatt tettük, hanem azért, mert amikor döntöttünk ebben a kérdésben, előbbrevaló szempontként mérlegeltük állásfoglalásunknak az állami költségvetésre kiható következményeit. Talán túlzottan leegyszerűsítve, talán az érintettek várható magatartását nem ismerve végeztünk egy számítást, feltételezve, hogy a földrendezés összes költsége egyszerre jelentkezik, s ez egy esztendő költségvetését terhelné. Tiszt elt képviselőtársaim! Mi úgy ítéljük meg, hogy ez a kérdés a költségvetés tervezett egyenlegének veszélyeztetése nélkül ma már kezelhető. Nem azért, mert ugyanannak a problémának a kezeléséhez találtunk volna egy olyan technikát, ami korábban senkinek nem jutott eszébe, hanem mert azóta kiderült, hogy nem azt a feladatot kell megoldani, amellyel akkor számoltunk. S ahhoz, hogy ez kiderülhessen, éppen az 1993. évi II. törvénynek kellett hatályba lépnie. Egy héttel a kérelmek benyújtására a törvényben előírt határidő lejárta előtt nagy biztonsággal számba vehető, hogy a részaránytulajdonosoknak egyelőre legalábbis alig valamivel több mint 10%a kívánja saját maga művelni a földjét, s kéri ennek okán az önálló ingatlan kialakítását. Ehhez hozzá kell tennem, ho gy az ingatlanok kimérése abban az esetben sem jelentene a fenti mértékkel együttjárónál nagyobb költséget a földhivatalok számára, ha az igény meghaladná a jelzettet, azon egyszerű oknál fogva, mert a földhivatalok több munkát nem tudnak egy esztendőben e lvégezni. Ez a körülmény szerencsére nem lenne akadálya a termőföld saját használatbavételének, hiszen az 1993. évi II. törvény jó előrelátással bevezeti az ideiglenes birtokba adás intézményét. Az elmondottakat összegezve az a véleményünk, hogy a tulajdon osok részéről a föld saját megművelése okán várható földkijelölési igény, a földhivatalok kapacitása az ideiglenes birtokba adás intézményével együttesen lehetővé teszik az önálló ingatlanok kialakításának olyan ütemezését, amely a költségvetést nem egy es ztendőben, hanem több esztendőre megosztva terheli. Ezért előterjesztésünk második elemeként javasoljuk, hogy a részaránytulajdonosok közül azok számára, akik ötéves kötelezettséget vállalnak a tulajdonukat képező termőföld mezőgazdasági hasznosítására, t ovábbá arra, hogy ezen időtartamon belül azt nem idegenítik el, és nem adják haszonbérbe, az önálló ingatlanná alakítás díjfizetési kötelezettség nélkül történjen meg. (10.40) Annak érdekében, hogy önök, tisztelt képviselőtársaim, jó lelkiismerettel támoga thassák második javaslatunkat is, két dolgot kell eldönteni. Az egyik az, hogy a termőföldrészaránytulajdonosok földjeinek birtokbaadását a kárpótlással azonosan, a társadalmi igazságosság érdekeit szolgáló földrendezési eljárásnak tekintjüke vagy sem. H a a válaszunk erre igen, akkor a második kérdés az, vane olyan megoldás, amely illeszthető az állami költségvetésnek 1993ra tervezett egyenlegébe, és elviselhető terhet jelent a további esztendőkben is. Ennek a kérdésnek a megválaszolására kérem, hallgas sák meg Kupa Mihály képviselőtársamat, a törvényjavaslat másik előterjesztőjét. Köszönöm. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Kupa Mihály képviselő urat illeti a szó. Dr. Kupa Mihály képviselő (független) a napirendi pont előadója KUPA MIHÁLY, DR. (független) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Fodor István képviselő úr elmondta a részarányföldtulajdonosok hátrányos jogi megkülönböztetését, ha szabad így fogalmaznom. Ez, valamint az általa előadottak alátámasztják azt, hogy a pénzügyi terheket illetően is azonos helyzetbe kerüljenek - vagy közel azonos helyzetbe - a kárpótlásban részesülőkkel. Kétfajta terhet jelent ez az állami költségvetésnek, illetve előnyt a részarányföldtulajdonosoknak: először a kiadásra kerülő föld ingatlannyilvántartá si bejegyzése illetékmentes - ez mindenkit érint; másodszor meghatározott feltételek vállalása esetén - tehát ha a
