Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 17. csütörtök, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A mezőgazdasági szövetkezetek és egyes gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyelet gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP)
93 meg a dolgokat, és most elővesszük, hogy az odamenő jogszakértők milyen ruhában mennek, milyen régi szellemet képviselnek, hanem, hogy a jelen helyzetben mit tudunk javítani a körülményeken. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Géczi József a Magyar Szocialista Párt részéről. Felszólaló: Dr. Géczi József Alajos (MSZP) GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP) Tisztelt Országgyűlés! Tisz telt Elnök Úr! Az jutott időközben eszembe, hogy adventi agrárviták a magyar Országgyűlésben címmel ki kellene adni az elmúlt hetek vitáit, mert legalább unokáink akkor talán jobban megértenek majd bennünket, hogy mi is történt velünk, mert mi a törvényhoz ási menetünkből kitűnően még nem egészen értjük saját magunkat és korunkat. Az eddig elhangzottakkal kapcsolatban néhány megjegyzés. Szilasy képviselőtársammal egyetértünk abban, hogy Kiskunmajsának fel kell virágozni, viszont nemigen tudunk egyetérteni ab ban, amit a földművelésügyi hivatalról mondott. A földművelésügyi hivatalok valóban alkalmatlanok egy ilyen törvényességi felügyelet ellátására, de nem hiszem, hogy azért, mert ott pártállami emberek ülnének. Legalábbis én úgy tudom, hogy Nógrád megyé ben Trisch Oszkár vezeti ezt a hivatalt, aki korábban az MDF egyik aktivája volt, vagy Csongrád megyében Fődi Mihály szintén az új politikai erők bizalmából került oda, és gondolom, hogy a többi megyében is úgy van – tehát ezt az MDFen belüli ellentétek s zításának is fel tudom fogni. A földművelésügyi hivatalok azért nem alkalmasak erre, mert a szerkezetük nem erre épült, nem törvényességi felügyeletre. Az elmúlt év során – mint Csongrád megyében lakó képviselő – kaptam egy névsort, ahol több tucatnyi jogá sz volt megjelölve, akiknek az lett volna a feladatuk, hogy a szövetkezetekben segítsék az átalakulást. Őket a földművelésügyi hivatalok kérték fel, és gondolom akkor minden megyében felkértek jogászokat, hogy segítsék ezt az átalakulást, úgy is, mint a ta goknak szóló jogi tanácsadással, úgy is, mint az átalakulások folyamatos figyelemmel kísérésével. Nem tudom, hogy ha ezeket a jogászokat ezek a hivatalok nem tudták működtetni, akkor nem tudom, hogyan tudnák néhány hónap alatt ezt behozni. Másrészt azt sem tudom, hogy ezek a jogászok felkerültek egy névsorra, és ezután nem történt semmi, vagy pedig ezek kaptak hivatalos megbízást, és azt nem teljesítették, vagy felvették érte a pénzt, és nem csináltak semmit, vagy nem is vették fel érte a pénzt, és úgy nem csináltak semmit. Tehát voltak kísérletek tavasztól kezdve. Érezték a hivatalok, hogy itt segíteni kell, ennek ellenére ennek a nyomai nemigen látszanak. Egy kunszentmiklósi gyűlésen, ahol együtt voltunk Sárossy államtitkár úrral, elhangzott az Igazságügyi Minisztérium szakértője részéről, hogy a cégbíróságok szakmai hivatalának a megerősítése számára szimpatikusabb megoldás lenne. Azt gondolom, ha eddig ez nem történt meg, akkor a cégbíróságoknál cégbíróként és nem is új státuszok létrehozatalával, hanem a bejegyzések idejére – amelyeket remélem nem kívánnak azért elnyújtani egy egész évig, hanem néhány hónap alatt ezek megtörténnek – oda lehet rendelni az igazságügy más területéről olyan jogászokat – mondjuk cégbírónként kettőt – , és akkor máris ez az egés z törvény okafogyottá vált. Akkor valóban alaposan meg lehet nézni a bejegyzés előtt – hangsúlyozom – , hogy maga az adott területen az átalakulás törvényes volte. Ez a megoldás eltűnt ebből a javaslatból, bár hozzáteszem, hogy maga a beterjesztett indítvá ny – ahhoz képest, amilyen javaslatok korábban gyűléseken nyilatkozatok formájában elhangzottak – egy kicsikét szelídebb.
