Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 17. csütörtök, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A mezőgazdasági szövetkezetek és egyes gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyelet gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SESZTÁK LÁSZLÓ (KDNP) - ELNÖK (Szabad György): - KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
89 Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Szilasy György és Zsiros Géza – akit most ismét nem látok a teremben – hozzászólt ahhoz az általános vitához, amit elkezdtünk kedden, a késő esti órákban. De ők akkor nem voltak itt. Feltételezhetően abból ered az a pontatlanság, ami a hozzászólásaikat jellemezte. Valamint most már Seszták úrnál is vélem felfedezni a felületes olvasás hiányosságait, ugyanis nem arról beszélnek, amit ez a törvény rendezni kíván. Beszélgetnek arról, hogy milyen társadalmi, szociológiai problémák merülnek fel az átmeneti törvény végrehajtásában. Mindenki tudja. Az élet minden területén merülnek fel törvénysértések, problémák, amelyeket megfelelő jogszabályi rendezéssel lehet kordában tartani. Erre nézve van Büntető Törvénykönyvünk, van Alkotmányunk és vannak különböző törvények, amelyek meghatározzák azt a szankciórendszert, ami a törvénysértéshez kapcsolódik. Mit teszünk ezzel szemben? Kipécézünk egy terüle tet. Szilasy úrnál kedvelt terület a Rádió, Televízió, most a tszelnökök is még ide tartoznak. Seprűs módszer. Természetes, lehet ezt is játszani megfelelő keretek között, csak ehhez meg kell találni azt a társaságot, akikkel együtt az ilyen jellegű törvé nyeket el tudja fogadtatni. Ehhez én nem tudok asszisztálni! De természetesen szíve joga, hogy kéthárom emberrel egészítse ki a volt megyei tanácsból átalakult földművelésügyi hivatalokat, akik természetesen jól képzett, pártsemleges, vagy kicsit orientál t úriemberekből állnak, esetleg még egyenkabátot is húznak, és elindulnak munkájukat végezni annak érdekében, hogy a gátlástalan, féktelen terror útjára tévedt tszelnök fosztogatókat megfékezzék. Ez is egy teljesen elfogulatlan megállapítás, tényekkel meg alapozva. Mit ne mondjak, ez belefér a jogállamiság elveibe. Láttunk már ilyet korábban is, csak azt proletárdiktatúrának, meg szocialista demokráciának, meg nem tudom minek, munkahelyi demokráciának hívták, és még sokfajta jelzővel ellátott demokrácia vol t, amiben voltak ilyen megnyilvánulások, csak az máshova volt címezve. Ez most visszajön. Demokrácia, demokrácia! Én a jelző nélkülire tettem az esküt 1990ben. Remélem, vannak, akik még ezt tartják! Így ezzel a nézetegyüttessel nem nagyon tudok egyetérten i. De nem is ez itt a fő probléma! A fő probléma az, kedves képviselőtársaim, hogy olvassuk már el figyelmesen az előterjesztők törvényjavaslatának indoklását is! Mert az indoklás és a rendelkező rész nem ugyanaz, sem szabályozásban, sem feltételrendszeréb en. Az indoklásban találkozunk olyan kifejezéssel, amivel egyet tudunk érteni, hogy jelen törvény semmiben nem kívánja a cégbíróságok és az igazságszolgáltatás bármely szervének jogkörét csorbítani, mindössze jelzési, szignalizációs lehetőséggel ruházza fe l a megyei földművelésügyi hivatalokat. Igen, ezzel felruházza, ettől majd jobban fognak működni a cégbíróságok, feltételezhetően. Nem fognak jobban működni! Mert ugyanannyian maradnak, mint most; ugyanazzal az infrastruktúrával rendelkeznek, mint most; és ugyanúgy veszik majd a jelzést, mint most. Az más dolog, hogy szép politikai megfontolásokból a törvényben vannak olyan kitételek – erre Glattfelder Béla, Vastagh Pál képviselőtársaim és voltam szíves én is annak idején hivatkozni – , amik nem nagyon férne k bele abba a politikasemleges deklarációba, ami azt mondaná, hogy egyenlő mércével mindenkit. Mert éppen a kisgazdapárti képviselőtársam, Szabó Lajos fejtette ki még a délelőtti órákban, kedden, hogy bizony, vannak ÁFÉSZek, vannak ipari szövetkezetek, eg yéb szövetkezetek. Azokra is vonatkozik ez a törvény, ott is lehetne esetleg vizsgálódni, mert van törvénysértés bőven. Bizony van! De azok nem állnak annyira közel a szívünkhöz, mint speciel a tszelnökök, mert most éppen ez a soros garnitúra, akiket ide kell hozni, és kicsit meg kell fegyelmezni, mert borzasztóak. Nem akarom őket védeni! Félre ne értsenek, egyáltalán semmi közöm ehhez a csoporthoz! Azt azonban tisztán kell látni, ha eleve megbélyegző jellegű törvényeket hozunk bizonyos körre – mert az a m i politikai nézetrendszerünkkel nem szimpatizál, vagy ne adj úristen, hátráltatja azokat a csodálatos gazdaságátalakítási programgondolatainkat, amivel elindultunk, nem mi, hanem kormányzati oldalon, amely ezt a formációt, hogy szövetkezet, kifejezetten mé g a tudatból is el
