Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 17. csütörtök, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A mezőgazdasági szövetkezetek és egyes gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyelet gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ)
86 Kérem Képviselő Urat, folytassa! JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) Ezek után tehát van egy olyan törvény, amelyik technikailag lehetetlen dolgokat tartalmaz. (17.10) Ugyanis ha a törvényt úgy fogjuk fel, mint annak eszközét, hogy hogyan lehet egyéni tulajdonokká bontani, akkor arra ez a törvény alkalmatlan, nem a rra készült. Hanem arra készült, hogy különböző csoportvállalkozások önállósodni tudjanak benne. Hogy ennek a célnak ellentmond néhány intézmény ebben a törvényben? Igen, mert hülyék is tettek bele intézményeket, amik a törvény logikájába nem illeszkednek. De az a lényeg, hogy ez az ellentmondásos törvény egyszerűen nem volt jól kommunikálható, mert egy olyan törvény, amiben önmagában ellentétes célok és intézmények vannak, nem adható elő világosan. Kertész Zoltán tegnap éjjel elmondta, ma pedig beszélt ról a Glattfelder, hogy nem volt egy törvény, amiről annyi ismeretterjesztés lett volna minden csatornán az országban. Hogy mégsem érti senki, ennek az volt az oka, hogy többnyire az ismeretterjesztők – beleértve a Kisgazdapárt és a minisztérium ismeretterjesz tőit – sem tudták elmondani világosan, mi van benne. Nagyon érthetően. Tehát nem a mennyiségen múlik, hanem ha az ember absztrakt körmondatokba menekül a konkrét útmutatás helyett, akkor az nem fogható fel jól. Ez egy ilyen dolog. Látszik, hogy nagyon indu latban vagyok, és elnézést kérek érte, hogy ezért gorombán fogalmazok, de hozzá kell tennem, hogy egy olyan bűncselekménysorozatnak látom ezen Országgyűlés mezőgazdasági törvényhozását, hogy iszonyú nehéz szelídnek és szolidnak mutatkoznom. (Taps.) ELNÖK ( Szabad György) : Képviselőtársam, vegye figyelembe, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvényekről szól. JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) Igen, így van, én valóban azt keresem, hogy hogy lehet ebből az útból továbbmenni, mert mindig az az érdekes, hogy mi van, és ho gy lehet továbbmenni. Nyilvánvaló, hogy ebből a helyzetből tovább kell menni, mert a kialakult állapot olyan, hogy sem a magánvállalkozóknak nem nyitott kellően teret, tulajdonképpen a vagyon jelentős részét nem is magánvállalkozóknak játszotta át, hanem o lyanoknak, akik gyorsan pénzt akartak csinálni belőle. Tehát az állóalap, a termelési alapok elpusztítását segítette gyakorlatilag ez a törvény, nem pedig a magánvállalkozások indulását. Ehelyett pedig valóban kellene magánvállalkozások indulását segítő in tézkedéseket tenni, aminek persze csak kisebb része múlik törvényen, nagyobbrészt szervezési intézkedéseken. Másrészt való igaz, hogy meg kell teremtenünk azt a jogi keretet, ami a szövetkezetek értelmes átalakulását, széttagolódását és egészen más típusú szövetkezetek megszületését lehetővé teszi. Ilyen szempontból sajnos nemcsak az átmeneti törvényünk nem jó, sőt nem ez az igazán rossz, hanem az általános szövetkezeti törvényünk az alkalmatlan. Tehát valóban ebből a helyzetből továbbmenni az Országgyűlésn ek van leckéje bőven. De azt erőltetni, amit nem lehet – nincs értelme, azzal kell törődni, amivel lehet, és ami után még tudunk menni. Egy apró kitételt még, hogy miért nem lehet. Gondoljuk meg, az a szövetkezeti vagyon – ez igaz minden szövetkezeti típus ra, de kitüntetetten, leginkább a mezőgazdasági szövetkezetre – , amelyben mondjuk így: csoportmunkához kialakult eszközök vannak – akár utakra, szárítókra, akár a nagygépsorokra, akár a telepekre vagy azok berendezéseire gondolnak az emberek, tehát csoport munkára kialakított berendezések vannak – , ha egy ilyen rendszerben elkezdik egyénileg tárgyiasítva kivinni a vagyont, körülbelül a szövetkezet szerkezetétől függően a vagyon 312%a közt van ez a rész, amit ki tudok úgy adni, hogy az egész működése nem sz űnik meg. Ha ezen
