Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 17. csütörtök, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A mezőgazdasági szövetkezetek és egyes gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyelet gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ELNÖK (Szabad György): - ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
80 Miről is van szó? Arról, hogy mi nem voltunk kellően körültekintőek, amikor a szövetkezeti á tmeneti törvényt megalkottuk, és nem akkor adtuk meg az FMhivataloknak vagy másoknak, más hivatalnak azt a jogkört, amit most szeretnénk megadni. Miért nem tettük meg? Lehet vitatkozni, lehet gondolatokat elmondani róla, de én azt hiszem, azért nem tettük meg, mert bízott ez a Ház az érintettek, az ott élő dolgozók és vezetők demokratikus, emberileg tisztességes fellépésében a teljes folyamat során. Hogy ez mennyire sikerült, ezt a levelek nagyon jól visszatükrözik. Meg kell mondanom, hogy sajnos nem siker ült. Olyannyira nem sikerült, hogy az érintettek jelentős része panasszal élt és él ma is. És nem egykét kivétel van. Csak a legutóbbi dolgokról hadd számoljak be, szűkebb pátriámból, ahol az egyik ügyvéd hozza szépen sorba a dokumentációkat, hogy íme a b íróság sorra helyezi hatályon kívül a közgyűlési határozatokat. Na most: ezt megcsinálni fizikai képtelenség. Miért fizikai képtelenség? Azért fizikai képtelenség, mert a személyi, tárgyi feltételek a jelenlegi rövid időszakban már erre kevesek. Március is , én félek ettől a három hónaptól is, hogy még a három hónap, tehát március végéig is kevés lesz. Vitathatatlan tény, hogy az állampolgárok egy része, akiknek ott üzletrésze volt, nem figyelt oda saját érdekeire, vagy nem gondolta, hogy ez mivel jár. És mo st megkésve szeretne kiválni. Illetve akik meg bejelentették, azok elé nagyon komoly akadályokat gördítettek és gördítenek ma is, és a csodálatos ócskavasakat elkülönítve odateszik, hogy na, íme, itt van, váljatok ki és ezt vigyétek. Tessék elhinni, ez nem kitaláció. Nagyon szívesen meg tudom nevezni az érintett szövetkezeteket is, akik ezt így teszik. Ha ez igaz, joggal mondhatják, hogy a szövetkezet vezetésének elemi érdeke, hogy az ottlévő tagok érdekében lépjen fel. De ez nem azt jelenti, hogy tisztessé gtelen eszközökkel lépjen fel, félrevezetéssel lépjen fel és etikátlan magatartást folytasson. Mert mindaddig szövetkezeti tag az az állampolgár, amíg nem vált ki, tehát a termelőszövetkezet jogászának kutya kötelessége teljes körű felvilágosítást adni, az egyén szempontjából a legjobb megoldásra javaslatot tenni. De hát ez messze nincs így. És azok a híres szövetkezeti érdekképviseletek korántsem az állampolgár érdekeinek megközelítéséből teszik a dolgukat. Hanem minek a megközelítéséből? Olyan megközelíté sből, hogy jó, jó, mint a kotlós, ha a feneke alól a húszegynéhány tojásból öthat ki is gurul, a többi azért ott maradjon, és visszaterelni, még ha ki is akar gurulni. Tehát nem abban segítik az állampolgárt, hogy a kiválás, a szétválás úgy történjen meg , hogy az ő érdeke ne sérüljön, hanem minden eszközzel arra törekedtek, hogy egy akolban tartsák az állampolgárt és az állampolgárokat, még ha nem akarják, akkor is. Hogy ennek milyen eszközei vannak? Finoman közlik, hogy az unokáddal esetleg ez történhet, megszűnhet a munkahelye itt vagy ott, és így tovább, és így tovább. Van, aki ezt gengsztermódszernek nevezi, van, aki másnak. Én nem akarom minősíteni, de tény, hogy nem védtük le az állampolgár érdekeit törvényes módon, teljeskörűen, és ezért nem a terme lőszövetkezetet kell kizárólag hibáztatni, nem ott lévő tagokat vagy vezetőket, hanem önmagunkat. És ez a törvényjavaslat egy utolsó kiáltás, ami itt csúcsosodik ki köztünk. Tudom jól, nem fog sok mindent megoldani. Pontosabban: nem mindent fog megoldani. De ha semmi mást nem tesz, de egy korképet mutat nekünk, hogy mit, mikor és hogyan kellett volna tenni, már az is nagy segítség. És azt is megmutatja az egész eljárás a következő három hónapban, majd a jövő év első negyedévében, hogy mit is tettek valójába n. Mert nemcsak a dokumentációt kell megvizsgálni, és remélem, hogy a törvényjavaslat nemcsak arra szorítkozik, hanem az állampolgárokat meghallgatja a vizsgálatot végző, hogy mit is közöltek vele, hogyan vezették félre. Hogy ez megtévesztés vagy valami má s? Az majd kiderül. Én azt hiszem, hogy nagyon helyes ez a törvényjavaslat, csak nem most kellett volna erről tárgyalnunk, hanem jóval korábban.
