Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. január 25. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 7. napja - Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP)
706 támogattak messzemenően abban, hogy egy megalapozott vita- anya got tudjunk a Kormány javaslata mellé tenni, amiből azután a körülményekhez képest elfogadható módosítvány alakult ki. Köszönöm szépen. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Soron kívül kap észrevételre lehetőséget Gergátz miniszter úr. Felszólal ó: Dr. Gergátz Elemér fölművelésügyi miniszter GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Két dologra szeretném felhívni a figyelmet, illetve két dolgot szeretnék korrigálni. Az egyik az, hogy az intervenciós beavatkozás nem ideg en a piactól, azt a világon mindenhol csinálják. Ezzel éppenhogy regulálunk, éppen azt az irányelvet akarjuk fenntartani, amelyet a terméktanácsok meghatároznak, és amelyet szeretnénk fenntartani a termelés biztonsága érdekében. Másik dolog: többször elhan gzott már példaként az úgynevezett sertéshúsimport. Arról van szó, hogy nyesedékhúst hozunk be nyugatról, viszonylag olcsón. Azt a támogatást igaz, hogy megkapja a dán, a holland, vagy kanadai paraszt, mi ezt olcsón megvesszük elég jó minőséggel, bedolgozz uk és késztermékként megy exportra. Gyakorlatilag ezzel segítjük a pillanatnyilag gondban lévő üzemeinket, elsősorban a feldolgozó üzemeinket. És még valamit ehhez: le kellene már szokni arról, hogy ha van egy import, akkor itt mindenki kígyótbékát kiált, és mindenki árvizet, nagy veszélyt jelez. Hadd mondjam el, ha valahol jól megy a sertéstenyésztés Európában, az például Dánia. Érdekes módon senki nem szól azért, hogy magyar exportsertés és feldolgozott termékek Dániába éveken keresztül és most is, mindi g mennek. Pedig Dánia a sertéstenyésztés oldalán exportőr! Az export és az import piaci fogalom, és gyakorlatilag hagyni kell a piaci szereplőket: ha nagyon megéri, csinálja. Csak támogatást nem tudunk hozzá adni. Ezért mondtam, hogy ez bizony máskor is el őfordul. Ennek nem az a célja, hogy letörjük az árakat, hanem ennek az a célja, hogy a piacot engedjük végre működni, és hagyjuk már abba a tervgazdálkodásban megszokott módszereket. Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűl és! Hárman is jelezték, hogy kétperces reflexiót kívánnak tenni Szabó Lajos képviselő úr felszólalására. Elsőként Géczi József képviselő úr. Felszólaló: Dr. Géczi József (MSZP) GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP) Az én kétpercesem tulajdonképpen nem köthető szorosan csak Szabó Lajos képviselő úrhoz. Csupán azért szeretnék két megjegyzést tenni, mert szeretném egyrészt, ha jegyzőkönyvbe is kerülne, másrészt szeretném, ha majd a miniszter úr a zárszavában kitérne rá, harmadszor pedig szeretném, ha a mezőgazdas ági bizottság ebben az évben ezzel külön súllyal foglalkozna. Tehát azt gondolom, ebben a törvényjavaslatban nem eléggé megnyugtató így fogalmazni, hogy a mezőgazdasági érdekszervezetek részvétele az országos koordinálásban, és nem eléggé megnyugtató még a z intézményrendszere ennek az agrárrendtartásnak. De azt is hozzáteszem, hogy nem is lehet most még ebben az állapotában teljesen megnyugtató. De éppen ezért egyelőre nem tudom visszavonni a nevemet erről a módosító indítványról, mert legalább jelzésszerűe n az érdekszervezetek képviseleténél arra kívánnánk utalni, hogy a mezőgazdasági érdekszervezetek jelenlétét jobban lehetett volna talán garantálni. Ugyanakkor magam is tisztában vagyok azzal, hogy a kamarai törvény megalkotása az, ami ezt az egészet a láb ig leviszi, tehát a termelőig. Ezért azt szeretném csak – ha úgy tetszik – a figyelmünk középpontjába helyezni, hogy ezt a kamarai törvényt az agrárrendtartás után vegyük elő, akkor is, ha ez a kormányprogramban esetleg
