Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 17. csütörtök, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
63 előterjesztőnek nem ez a véleménye, meg szeretne maradni a 288nál. Érveim arra szolgálnak, hogy mérlegeljen az előterjesztő, hátha tudna módosítani, vagy a képviselőtársaim. Az érvek kö zül a legfontosabb, hogy funkció, tartalom és területnagyság ellentmondásban vannak. A korszerű testnevelési tartalmak, mindenekelőtt az iskolai testnevelésben a játékok felértékelődése mindenképpen ennél nagyobb területet követel. Ha az iskolában megtanít juk a játékokra a gyermekeket, de versenyszerű körülmények között nem tudnak mérkőzni, akkor az oktatás nem fejezte be a munkáját. A pontot az ire mindig az teszi, hogy magas szintű koordinációval versenyszerű feltételek mellett tude a gyermek kosárlabdá zni például. A másik érvem, hogy az IAKS, a Nemzetközi Sportépítészeti Bizottság a normál teremnagyságot 540 négyzetméterben határozza meg. És ezt nem véletlenül teszi. Figyelembe vette az idevonatkozó iskolai testnevelési igényeket. A következő érvem morá lisan talán a legsúlyosabb. Járván a Tolna megyei kis községeket, ahol már épült tornaterem, ott tulajdonképpen a szabadidő eltöltésének egy rendkívül fontos területe. Gerjenben voltam múlt héten, ahol elmondták: ha kész lesz a terem, vásárolnak hozzá gurí tható műanyagszőnyeget, és egy lakodalmat, egy közösségi alkalmat és sok mást meg tudnak rendezni télen ebben a teremben, mert egyébként nincs lehetőség összejönni nagyobb létszámban. Tehát a kocsma, a diszkó mellett lehetne egy más területet is ajánlani, felajánlani a lakosságnak. És ez éppen a kis településeken jelent nagy gondot. Emellett egy ilyen nagyságú terem kettéosztható, tehát dupla funkciója van. Két osztály tud gyakorolni egy időben. Ez a terv visszalépés a századforduló tornateremnagyságához. E kkora volt a századfordulón a kötelező tornaterem, amit a régi iskolákban ma is megtalálunk. Végül szeretném megemlíteni azt, hogy nincs építési kedv kis tornatermekre. A tvben láthatták két vagy három héttel ezelőtt, hogy egy Nógrád megyei bányásztelepül és, Apc, ahol 21%os a munkanélküliség, a falu összefogásával épített egy gyönyörű, közel 600 négyzetméter alapterületű tornatermet, gyakorlatilag tornacsarnokot. Itt hívnám fel a figyelmet Hatvani képviselőtársam 8022es javaslatára, amelyben a saját erőf orrás apportját javasolja a 60%ban. Tehát valahogyan – egyszerű szóval – forintosítani lehetne azt a saját erőforrást, amit a lakosság társadalmi munkában – mondták régen – felajánlana, vagy bevinne ebbe az építésbe. Tudniillik ismerek egy finn tornateremépítési technológiát, amely szerint egy 15 milliós, 450 négyzetméteres teremhez csak 5 milliót kell letenni azonnal, és már áll a szerkezet. (15.20) A 10 millió olyan költség, amely költséget később az önkormányzat nagyon ki tudja gazdálkodni. Például: kö zhasznú munkások, faluszépítő közösségek, sportkörök, és van olyan javaslat, hogy az iparűzési és a kommunális adót a vállalkozó, aki ebbe bedolgozik, ledolgozza. Tehát számtalan olyan variáció van, amelyik kedvet csinál ahhoz, hogy öt millióval kész a sze rkezet, és utána, ha a saját munka, saját erőforrás beszámítható – valamilyen formában ezt szabályozni kell természetesen, akkor itt mozgósítani tudunk olyan erőket, amelyek egyébként szunnyadnának. Befejezésül engedjék meg, hogy egy példát, modellértékű p éldát olvassak fel: Tóalmáson, tulajdonképpen tornacsarnokavató Tóalmáson a cikknek a mondandója, a jellege, tornateremépítés révén megegyezés a falu békéjéért. Így fejezi be a polgármester: pártharcok nélkül, szigorúan szakmai gazdasági szempontok alapj án döntünk minden ügyben, így a tornateremépítés ügyében is. Csak így tudjuk elérni azt, hogy minden esetben a falu érdekei érvényesüljenek. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) :