Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 17. csütörtök, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ)
62 ami sokkalsokkal többe kerül, mint hogyha az ivóvízbázis elszenny eződését gátolnánk meg. Ha e hosszú távra szóló feladatokat elodázzuk, a máért áldozzuk fel a holnapot. Környezetminőségünk általános romlása és a kedvezőtlen folyamatok megállítása mindannyiunknak közös, hosszú távú érdeke. Vagy másként megközelítve ezt a kérdést, ami a háztartási hulladékot jelenti, hogyha a hulladékelhelyezés és kezelés terén nem teszünk határozottabb lépéseket, valóban elönt bennünket a szemét, mint ahogy Mezey Károly képviselőtársam is mondta. Ma Magyarországon évente 1820 millió köb méter szilárd kommunális hulladék keletkezik. A települések e hulladék döntő részét 25002800 – a számokat se lehet pontosan behatárolni – hulladéklerakó helyen deponálják. E lerakóhelyek jó egyharmad része engedély nélküli, de az engedélyezettek közül is csupán 100 felel meg a környezetvédelmi követelményeknek. A jelenleg általában alkalmazott egyszerű lerakási technológia megtartásával az ezredfordulóig 150 millió köbméter tárolókapacitás kiépítésére lenne szükség. Ma egy korszerűnek nevezhető hulladékler akó építése 515 millió forintba kerül. Ilyen nagyságrendű beruházási összegre – főleg kistelepüléseknél – nincs pénzügyi forrás. Ezért szükséges a hagyományos hulladékelhelyezést is támogatni. Meggyőződésem azonban, hogy ennél előbbre kell lépnünk. Körzet enként, illetve nagyobb településenként indokolt a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő hulladékártalmatlanítók építése. Mivel ezek rendkívüli költségigényű beruházások is lehetnek, a támogatandó rész énszerintem értékhatárhoz kötendő. Én itt most t ulajdonképpen ugyanarról a kérdéskörről beszélek, mint Mezey Károly képviselőtársam, csupán az a különbség a kettőnk módosító javaslata között – lényegi különbség – , hogy én azt mondom, hogy egy értékhatárig támogatható, támogatandó a céltámogatások kereté ben a hulladékmegsemmisítő, illetve helyesebben: ártalmatlanító, mert e beruházásokmilliárdos nagyságrendűek. De nem is egykét milliárdról van sokszor szó, hanem tízmilliárdokról. Sajnos, a céltámogatási rendszernek a szűkös forrásai – jó lenne, ha lehet ővé tennék, de – nem teszik lehetővé azt, hogy értékhatár nélkül támogassuk e beruházásokat. Ha nem vonnánk meg egy vonalat, nem vonnánk egy határt e tekintetben, akkor az összes pénzt vagy a pénznek a jó nagy részét elvinné egy ilyen jellegű beruházás. Ug yanígy óvatosan, de el kell indulni a szelektív hulladékgyűjtés irányába is. Az óvatosságra az ad okot, hogy semmi értelme nincs a szelektív gyűjtést támogatni, ha a szelektíven gyűjtött hulladék feldolgozása megoldatlan. Ezért módosító javaslatomban csak az esetben lehetne ilyen célú támogatáshoz jutni, ha a feldolgozás valódi lehetőségét a környezetvédelmi hatóság igazolja. Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt hiszem, hogy egy olyan törvényt fogunk alkotni, amelyik érdemben hosszabb távra szól, mint ahogy az t gondolnánk. Én ezért kérem, hogy mivel hosszú távú törvényről van szó, vegyék figyelembe hosszú távú érdekeinket is. És kérem, hogy az ilyen jellegű módosító javaslataimat támogassák. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönö m. Megadom a szót Nádori László képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Nádori László (SZDSZ) NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Módosító javaslataink közül egyet emelnék ki, amelyik a peremnagysággal van ö sszefüggésben. Míg a Kormány az előző években a céltámogatásnál alapnagyságot, tehát minimumot határozott meg, ebben az évben a felső határt, a maximumot határozza meg 288 négyzetméterben. Én ezt a felső határt 540 négyzetméterben szeretném meghatároztatni , és ehhez kapcsolódóan elmondanám az érveimet, miután tudom, hogy az
