Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 30. szerda, a téli, rendkívüli ülésszak 6. napja - A Rádióról és Televízióról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
478 rendelkezéseket tudjuk elismerni, amelyek a kétharmados többséget megkapták. Ez természetesen vonatk ozik a végszavazásra is, hiszen lehetetlen végszavazást tartani olyan esetben, amikor a törvénynek az egyes rendelkezései felől mindenképpen kétharmaddal kell dönteni. Éppen ezért az 50%os rendelkezésekkel kapcsolatos alkotmányügyi bizottsági többségi vél eményt az ellenzéki pártok részéről az Alkotmánnyal ellenkezőnek tartjuk, és azt nem tudjuk semmilyen formában elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) (14.50) (A jegyzői székben Trombitás Zoltán helyét Glattfelder Bé la foglalja el.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A részletes vita lezárását követően nem került sor miniszteri válaszadásra, most azonban Balsai István miniszter úr megérkezett, és nincs akadálya annak, hogy a miniszteri válasz elha ngozzék. (A terembe érkezett dr. Balsai Istvánt a képviselők tapssal fogadják.) Tisztelt Országgyűlés! Balsai István igazságügyminiszter úr válasza következik. Felszólaló: Dr. Balsai István igazságügyminiszter válasza BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminisz ter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném azzal kezdeni, hogy megnyugtassam önöket: a zárszó terjedelme egyáltalán nem fog arányban állni a médiatörvény tárgyalására fordított kétéves időtartammal, ezért meg sem kísérlem, még csak közel sem, elemezni a törvényjavaslathoz benyújtott nagyszámú – hétszáznál is több – módosító indítványt, tekintettel arra, hogy ez eleve lehetetlen vállalkozás: azt hiszem, mindenképpen 1993ra érnék a végére, hogyha ezzel szeretnék foglalkozni. Azt hiszem, min denféle részletes fejtegetés azért is felesleges, mert a javaslattal kapcsolatos lényeges ellenvetések mellett, továbbá az ellene szóló érvek melletti összes elmondható indok számtalanszor, számtalan felelős – és magát felelősnek tartó – személytől elhangz ott mind a bizottsági vitákban, mind pedig a széles nyilvánosság előtt. Elsősorban tehát a javaslat előkészítésének módjáról és jelentőségéről szeretnék néhány szót szólni, annál is inkább, mert a kérdés olyan szabályozására kerül sor, amelynek nincsen sem miféle előzménye a hazai jogrendszerben, hiszen általában a modern értelemben vett közszolgálati, illetőleg kereskedelmi rádiós és televíziós műsorszolgáltatás jogi szabályozása Magyarországon eddig ismeretlen volt. Ezért az előkészítés során nyilván nem t udtunk semmiféle hazai előzményekre támaszkodni: az alapot az általunk is kihirdetett és akceptált nemzetközi egyezmények, ajánlások és nyilván a számunkra irányadó demokratikus jogállamokban kifejlődött törvényi szabályozás példái mutathatták. Ennek alapj án azt mondhatom – talán furcsának fogják értékelni – , hogy még a kétéves előkészítési időszak sem tekinthető ennek tükrében olyan hosszúnak, ami indokolatlan lenne. Nyilvánvaló, hogy a javaslat az eszmék és az információk szabad áramlásának és az állampol gárok sokrétű tájékoztatásának a kielégítése érdekében mélyreható változtatásokat tartalmaz mind a rádiózás, mind a televíziózás rendszerét illetően. Reméljük, hogy a törvény elfogadásával egy valóban európai szintű és modern szabályozás alapján meg fog in dulni a rádiózás és a televíziózás gyakorlata tekintetében is az európai típusú műsorszolgáltatás. Természetesen megszűnik a törvény alapján a Magyar Rádió és a Magyar Televízió monopolhelyzete, és az országos műsorszolgáltatás teljesen új intézményi struk túrát ölt. Ugyanakkor a két, egészen új jogállású és a mindenkori kormánytól – hangsúlyoznám: a mindenkori kormánytól – függetlenül működő országos közszolgálati műsorszolgáltató továbbra is a magyarországi rádiózás és televíziózás két alapintézménye marad . A javaslat megnyitja a műsorszolgáltatási piacot a különböző vételkörzetű kereskedelmi rádiók és televíziók előtt is. A műsorszolgáltatások engedélyezésével kapcsolatos hatósági tevékenység
