Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 30. szerda, a téli, rendkívüli ülésszak 6. napja - A Rádióról és Televízióról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
477 Mint a bizottság elnöke, egy mondatban foglalom össze a bizottság munkájának eredményét, pontosabban utalok arra: öt kötetben szerepel a tisztelt Országgyűlés előtt valamennyi módosító indítványról és csatlakozó módosító indítványról az alkotmányügyi bizottság véleménye, illetve tartalmazza az az alkotmányügyi bizottság önálló módosító javaslatait is. Egyben állást foglaltunk arról, hogy a törvény mely rendelkezései szorulnak a jelen lévő képviselők ké tharmadának szavazatára, megállapítva azt, hogy a törvény egészének elfogadásához egyébként egyszerű szótöbbség is elégséges. A magam részéről most többet előadni nem kívánok, de fenntartom a lehetőséget, ha úgy adódik, a kisebbségi véleményre való reakció ra, de hozzáteszem, hogy csak akkor, ha ez tényleg elkerülhetetlenül szükséges, mert a Ház idejét nem szeretném semmilyen tekintetben sem feleslegesen igénybe venni. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Szigethy Istvá n, a bizottsági ülésen megfogalmazódott kisebbségi vélemény előadója. Szigethy képviselő urat illeti a szó. Felszólaló: Dr. Szigethy István, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója SZIGETHY ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ellenzéki pártok az alkotmányügyi bizottság ülésén részben tartalmi szempontból, részben pedig formai szempontból különös figyelemmel voltak az alkotmányosság betartására. A tartalmi szempontoknál kiemelkedően fontosnak tartjuk azt, hogy az Alkotmánybíróság döntésében jelzett anyagi, eljárásjogi és szervezeti garanciák biztosítva legyenek a törvényben, amelyek biztosí tják a megfelelő függetlenségét a közszolgálati médiumoknak. Ami a formai részt illeti, az a kétharmadossággal kapcsolatos kisebbségi álláspont. Az alkotmány idézett rendelkezése törvényről beszél, nem egyes szakaszokról. A törvény a címétől, preambulumátó l a hatályba léptető rendelkezésekig szerves egészet jelent. Nem lehet logikailag különválasztani az egyes rendelkezéseit. A törvény éppen ezért egészében kétharmados. Különösen vonatkozik ez a 48. §ban, illetőleg a 130. §ban meghatározott, az Alkotmányb an is nevesített felügyelettel kapcsolatos rendelkezésekre. A felügyelet ugyanis a törvény bármely rendelkezésének a megszegése esetén szankciókat helyez kilátásba, különösen a Rádió és Televízió Hivatal tekintetében ez nagyon súlyos szankciókat tartalmazh at, hiszen adott esetben az engedélyt be is lehet vonni a bírságolás lehetősége mellett. Ezért logikailag lehetetlen a törvényt szakaszokra szétbontani. A törvény így egység, ahogy ezt a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette. Ha pedig egység, akkor lehe tetlen külön 50%os és külön 67%os rendelkezéseket találni benne. Megjegyezzük, hogy az alkotmányügyi bizottság ülésén a kormánypártok megjelent képviselőinek, illetőleg a Kormány képviselőinek feltettük azt a kérdést, hogy tudnake olyan elhatároló ismér vet megjelölni, amely alapján ezt a felügyeleti jogot bármilyen formában külön lehetne választani. A törvény ugyanis egységesen e törvény rendelkezéseinek a megszegéséről beszél, amikor a szankciórendszert kilátásba helyezi. A kormánypárti képviselőket hár om alkalommal megkérdeztük; nem tudtak ilyen ismérvet megjelölni. Ezután bejelentettük, hogy a kétharmadossággal kapcsolatos előterjesztés leszavazása után nem vagyunk hajlandók részt venni olyan vitában, amely a törvényt szét próbálná szedni egyes rendelk ezésekre, mert ennek nincs elvi alapja. Ilyen előzmények mellett be kell jelentenünk azt, hogy az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége nem rendelkezik olyan jogosultságokkal, amelyek mellőzhetővé tennék az Alkotmány rendelkezéseinek az alkalmazásá t. Az Alkotmány erre a törvényre és nem egyes rendelkezésekre ír elő kétharmadosságot, éppen ezért az ellenzéki pártok részéről elfogadottnak csak azokat a
