Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 27. vasárnap, a téli, rendkívüli ülésszak 4. napja - A törvényjavaslat részletes vitájának lezárása - Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával összefüggő intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
341 Tisztelt Országgyűlés! Ebben az esetben az általános vitában a felszólalók következnek. Kérem képviselőtársaimat, jelezzék felszólalási szándékukat. Írásban előre nem történ t jelzés. Kérem. Tisztelt Országgyűlés! Jelentkező nincs. De van – megadom a szót dr. Szigethy István képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyű lés! Eléggé különös dolog, hogy előterjesztés nélkül tárgyaljunk egy törvényjavaslatot. Ennek a törvényjavaslatnak van egy másik olyan vonatkozása, amely megint eléggé furcsa. Szerencsére itt van az Igazságügyi Minisztérium képviselője, és esetleg tud reag álni arra a kérdésre, amire annak idején az alkotmányügyi bizottságban senki nem tudott. Mostani felszólalásom tulajdonképpen nemcsak ezt a törvényt érinti, hanem folyamatot. A jogalkotási törvény 24. §ának (1) bekezdése értelmében az igazságügyminiszter felelős azért, hogy a joszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, megfeleljen a jogpolitikai elveknek, illeszkedjen be az egységes jogrendszerbe, és feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményeinek. Az elmúlt időben eléggé sok olyan törvényjavasla t érkezett az Országgyűlés elé, amelyet ilyen előzetes egyeztetés nem előzött meg. Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy aki például jelen volt a szövetkezeti törvényekkel kapcsolatos különböző képviselői törvényjavaslatok vitájánál, tudomásul kell ett vennie, hogy ezeknek a vitáknak a jelentős része teljesen feleslegessé vált volna akkor, ha az Igazságügyi Minisztérium képviselője a vita elején kifejti a jogalkotási törvény idézett rendelkezésével kapcsolatos álláspontját. Minden törvényjavaslatnál rendkívül fontos, hogy az a törvény megfelele az alkotmányosságnak és beilleszkedike a jogrendbe. (16.10) Ha nem a Kormány terjeszti elő ezeket a javaslatokat, minden esetben – álláspontom szerint – vizsgá lni kellene ezt a szempontot, és ebben a kérdésben az Igazságügyi Minisztériumnak célszerű lenne nyilatkoznia. Konkrétan mi a köze ennek a bevezetésnek a mostani törvényjavaslathoz? Ha ezt a törvényjavaslatot, amelyet a költségvetési bizottság terjesztett elő, önmagában vizsgáljuk, akkor ez a törvényjavaslat minden kívánalomnak megfelelne. A probléma ott jelentkezik, hogy ez a törvényjavaslat érint egy olyan témát, amelyet egy párhuzamosan futó törvényjavaslat is érint. Ez pedig a társadalmi szervezetek kez elői jogának megszüntetésével kapcsolatos eljárás. Az ebben a kérdésben előterjesztett törvényjavaslat általános vitája befejeződött, az előkészítettség hiányosságai miatt azonban utólagosan hatpárti egyeztetésre került sor, és ismereteim szerint egy kompr omisszumos, újabb szövegváltozat készül. Annak a törvényjavaslatnak nagyon lényeges eleme, hogy ezeknek a szervezeteknek a kezelői jogában volt ingatlanok jelentős része új tulajdonosra vár, ezek vagy a régi kezelők lesznek, vagy pedig kiosztásra kerülnek, akár pártok, társadalmi szervezetek, akár az önkormányzatok között. A két törvényjavaslat között ott jelentkezik az összefüggés, hogy a mostani törvényjavaslat, amely hangsúlyozom, ha önmagában nézzük, minden szempontból megfelelő lenne, tartalmaz egy oly an rendelkezést, hogy azok a szervezetek, amelyek a vagyonelszámolást még mindig nem készítették el megfelelően, még szeptemberig tulajdonképpen biztonságban lehetnek, hiszen szeptemberig kellene a Kormánynak előterjesztenie egy olyan törvényjavaslatot, am ely ezeknek az ingatlanoknak a sorsát rendezné. A probléma ott van, hogy azok a szervezetek, amelyek eleget tettek a kötelezettségüknek, és elszámoltak, az ő kezelésükben lévő ingatlanoknál már minden valószínűség szerint szeptember előtt lezajlik az új tu lajdonost kereső eljárás, ami el fog húzódni ennek a törvénynek a hatálybalépése esetén azoknál az ingatlanoknál, amelyeknek a kezelői nem számoltak el megfelelően.
