Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 27. vasárnap, a téli, rendkívüli ülésszak 4. napja - A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALLA GÁBOR TAMÁS, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - HARASZTI MIKLÓS (SZDSZ)
324 amely a részletes vitában azok ra hárul, akik be szeretnék jelenteni, hogy csatlakozó módosító indítványokkal kívánnak még a törvény segítségére sietni. Ezt fogjuk tenni több fontos kérdésben – amelyek közül néhányat szeretnék megemlíteni – , és azt szeretném kérni elnök úrtól, hogy az ü lés nagyon sajátságos körülményeire tekintettel a megállított órák technikáját legyen olyan kedves alkalmazni, hogy legyen időnk megfogalmazni ezeket a módosító indítványokat. Azért nem lehetett időnk eddig megfogalmazni ezeket az indítványokat, mert körül belül tíz perccel ezelőtt ért véget az alkotmányügyi bizottság hősies ülése, ahol az a jelentés elkészült, amelynek alapján egyáltalán szemrevételezhetjük, hogy végül is a két bizottság ülése után a módosító indítványok közül mi maradt talpon, mi nem. Azt hiszem, belátható, hogy ennek a tanulmányozása nélkül technikailag lehetetlen az esetleges hiánypótlásokat elvégezni. Nem kérek tehát semmilyen különös, meghatározott lehetőséget: várom elnök úr tanácsát, hogy milyen módon lehet eljárni ebben az ügyben, és kész vagyok azt elfogadni, ha lehetőséget ad valóban ezeknek a módosító indítványoknak az elkészítésére. Röviden két ilyen csatlakozó módosító indítványról számolnék be – jelezve, hogy több módosító indítványra lesz szükség. A törvényjavaslatnak, ugye két nagy területe van. Az egyik feladata, hogy a Magyar Köztársaságban egyszer és mindenkorra függetlenné tegye a közrádiót és köztelevíziót – legyen az a nemzeti rádió, nemzeti televízió, vagy legyen a helyi, vidéki közszolgálati televízió és rádió – a minde nkori hatalomtól – vidéken a helyi hatalomtól – , a közszolgálati – közalapítványinak nevezett – nemzeti rádiót és televíziót pedig a mindenkori kormányzattól, és egyébként – mint az Alkotmánybíróság rámutatott – a pártoktól is. Ez Alkotmányban foglalt és m ost már alkotmánybírósági állásfoglalásokkal megerősített feladatunk. Természetesen a Kormány feladata – mint minden törvényhozási esetben – , hogy a Ház kétharmadának támogatását bíró javaslatot terjesszen elő. Sajnálatos módon ez legkevésbé éppen a legvit atottabb kérdésben; a közrádió, köztelevízió ügyében sikerült a Kormánynak. Mint Balázsi Tibor képviselőtársam rámutatott: a bizottság sorrarendre elvetette azokat a javaslatokat, amelyek az alkotmányossági szempontoknak igyekezvén eleget tenni, az alkotm ányos intézményeket – például a pártatlanságot vizsgáló felügyelőbizottságot vagy a gazdálkodást vizsgáló, az új televízióelnököt, rádióelnököt munkáltatóként alkalmazó kuratóriumot – megpróbálták összefüggésbe hozni a kinevezés rendjével. Ennek az összefü ggésbe hozásnak kifejezetten követelmény jellege van számunkra az Alkotmánybíróság ítéleteinek a fényében. Azt gondolom, ennek azért nem tudott eleget tenni a Kormány törvényjavaslata – és utána, sajnos, a bizottsági munka sem tudott ezen változtatni – , me rt az a szemlélet jellemzi e tekintetben a kormányoldal álláspontját, ami Salamon képviselő úr – el is fogadott – módosító indítványáét: nevezetesen, hogy nem is lehet összefüggésben a pártatlanság megítélése vagy a gazdálkodási munka megítélése a kinevezé ssel. Salamon képviselő úr módosító indítványa – egyébként igaza van abban az értelemben, hogyha nem adta volna be, a törvényjavaslat a jelenlegi formájában akkor is ezt mondaná – kifejezetté teszi, meg is fogalmazza, hogy a jelenlegi kinevezési törvény sz erinti miniszterelnöki jogkört egyáltalán nem befolyásolhatja a felügyelőbizottságoknak és a kuratóriumoknak a működése. Az az álláspontja tehát a törvényjavaslatnak – és most már kifejezetten, az előterjesztő által támogatott két bizottsági álláspontnak i s, Salamon képviselő úr indítványa nyomán – , hogy működjön csak a felügyelőbizottság, legyen neki kétharmados jogköre arra, hogy megítélje, vajon alkalmase az elnök a pártatlanság biztosítására; működjön csak a kuratórium, amely egyébként munkáltatója enn ek az elnöknek; legyen neki is, a felügyelőbizottsággal együtt, kétharmados jogköre arra, hogy megítélje, alkalmase ez az elnök – de ez a kinevezést semmilyen tekintetben ne befolyásolhassa. (14.40) Azt hiszem, ennél pontosabban nem lehet kifejezni azt, h ogy nem sikerült az alkotmányos követelménynek eleget tenni. Díszletként funkcionálnak ezek a megkövetelt alkotmányossági intézmények, és mögöttük – legalábbis a kormányoldal jelenlegi álláspontja szerint – egy
