Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 27. vasárnap, a téli, rendkívüli ülésszak 4. napja - A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALLA GÁBOR TAMÁS, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - HARASZTI MIKLÓS (SZDSZ)
325 miniszterelnök által működtetett nemzeti műso rszolgáltató működik, amely vezetőjének sem felmentésében, sem kinevezésében a médiatörvény által létrehozott szerveknek szerepük nem lehet. Ezért ennek a korrigálására be fogunk terjeszteni egy módosító javaslatot, amely a Salamonindítvány mintájára term észetesen ezt a köteles összefüggést fogja megteremteni, az Alkotmánybíróság által megkövetelt összefüggést, és azt gondolom, elfogadásával igen nagy mértékben javulnak annak az esélyei, hogy a törvény az alkotmányossági szempontoknak eleget tud tenni, és ezzel együtt támogatásunknak az esélyei is ennél a résznél jelentősen megnövekednek. Egy másik, ugyanilyen fontos dolog az, hogy a kereskedelmi televíziózást, a magántelevíziózást és rádiózást, egyáltalán az új társadalmi szektort, szemben a közpénzből fen ntartott szektorral, ebben a tömegkommunikációban létrehozza ez a törvény. Ebben a tekintetben két nagyon világos kategóriával dolgozik a törvény: van kereskedelmi rádiózás, televíziózás és van közszolgálati. Egy Rádió, Televízió Hivatal fogja ezeket az új engedélyeket kiadni, és lényegében ennek a létrehozásával válik lehetővé ennek a területnek a felszabadítása – valódi felszabadítás lesz ez – , hiszen csak megkésve, majd három évvel e Parlament összeülése után érünk csak el oda, hogy ebben a tekintetben b eléphetünk a modern európai rádiózás, televíziózás szokásrendjébe. Az a cél vezette a törvényhozókat, mármint a törvényfogalmazókat – és ez kompromisszumos eredmény volt – , hogy annak ellenére, hogy elképzelhető olyan liberális rend, amelyben semmiféle meg kötés nincs abban a tekintetben, hogy kinek lehet kereskedelmi rádiója, televíziója, mégis – tekintettel a politikai viszonyokra, az éppenhogy elmúlt évtizedekre – nem engedi meg ez a törvény pártoknak, politikai szervezeteknek, állami szerveknek, hogy rád iókat, televíziókat hozzanak létre a kereskedelmi televíziózásban, hiszen a törvény profitra dolgozó rádiózásként, televíziózásként definiálja ezeket az adókat. Mi sem logikusabb tehát, hogy ne álcázhassák magukat az esetleg ilyenolyan módon, részben közp énzzel, részben adományokkal rendelkező szervezetek kereskedelmi rádiónak, természetesen legyen módjuk közszolgálati televíziókat támogatni. Ennek semmi akadálya a törvényjavaslat szerint, és ezt támogatni is kell. Azonban a kormányoldal pártjai, az előter jesztő is mindeddig mereven ellenállt annak, hogy lehetővé tegye, pontosabban kizárja a törvény azt, hogy kereskedelmi televíziózást alapítványok se támogathassanak, illetve kereskedelmi televíziózást ne indíthasson olyan gazdasági társaság, amely alapítvá nytól támogatást kap, vagy pedig az alapítvány alapította ezt a gazdasági társaságot. Ezt nagyon jól csinálja a törvényjavaslat, hogy csak gazdasági társaság vagy magánszemély indíthat egyáltalán televíziót. De ennek a rendelkezésnek – összhangban a keresk edelmi televíziózás definíciójával – akkor van csak értelme egyáltalán, ha azt a nagyon fontos szempontot, amit a bevezetőben említettem – hogy a politika ne kerülhesse meg ezt a tilalmat – , nem zárjuk ki, s az alapítványok támogatását tiltjuk azoknál a ga zdasági társaságoknál, amelyek kereskedelmi televíziót akarnak indítani. Minden maradjon a maga helyén. Nem azért csinálta az alapítványi rendelkezést a Magyar Köztársaság, hogy az profitszerző tevékenységre lehessen álca, nem azért engedélyezi a kereskede lmi rádiózást, televíziózást, hogy az politikai tevékenységre lehessen álca. Ezt a két célt követi a törvény és az alapítványi szabályozás, és a törvénynek nincs módja, nincs joga ezt megkerülni, hiszen egyik alapvető célját nem éri el, hogyha ezt lehetővé teszi. Ezért javasolni fogjuk: ott, ahol különböző jogcímen ki vannak zárva különböző gazdasági társaságok a kereskedelmi televíziózásból, ezek közé vegyük fel, hogy az a gazdasági társaság sem kaphat kereskedelmi rádiózásra, televíziózásra engedélyt, ame lyet alapítvány hozott létre vagy alapítványtól támogatást kap. Azt gondolom, hogy két nagyon világos javaslat ez, amelyek a törvény alapvető céljával és közösen elfogadott céljaival harmonizálnak. Szeretnék még egy ponthoz hozzászólni. Balázsi Tibor beszá molója a kulturális bizottság munkájáról sok tekintetben kimerítő volt, és megfelelt annak a követelménynek, hogy mindkét oldal álláspontját közvetítse. Azonban azt gondolom, hogy a Rádió, Televízió Hivatal első elnökének kinevezése kapcsán tulajdonképpen el sem mondta azt, hogy ebben a tekintetben bizony a kulturális
