Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 22. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
202 ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Kovács Pál a Magyar Szocialista Párt részéről. Felszólaló: Dr. Kovács Pál (MSZP) KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Ez a törvényterv ezet nagy csalódás volt számunkra, amikor néhány héttel ezelőtt kézhez vettük. Nagy csalódás volt, mert arra gondoltunk, hogy '92 végére lesz a Magyar Köztársaságnak egy valódi szociális törvénye, amelyben megfogalmazódnak a szociális állampolgári jogok. M a úgy látjuk, nemhogy '92 végére, hanem feltehetően ennek a ciklusnak a végére sem lesz ilyen szociális törvény. (10.50) Miért baj ez? Azért baj, tisztelt Ház, mert mindaddig deficites a demokráciánk, amíg a szociális állampolgári jogokat törvénybe nem fog laljuk. Azért is kellene a szociális törvény, mert új szereplők is megjelentek az utóbbi években a szociálpolitika színpadán, és ezek között meg a régi szereplők között a feladatmegosztás nem történt meg. Ez pedig azt eredményezi, hogy a különféle elosztás i rendszerekben az államháztartás egészének a reformja során nem lehet kikényszeríteni azt, hogy mely szereplő – adott esetben például az állam – milyen szociális feladatokat köteles ellátni. Nagyon fontos az, hogy törvényben kellene szabályozni az egész e llátási rendszer irányultságát. Át kell alakítani a magyar szociális rendszert, mert intézményei nem felelnek meg azoknak a feladatoknak, amelyeket ma el kell látni. Nem lehet ellátni nagy tömegű szegény embert pusztán segélyezéssel, és ez a törvény ilyen irányba mozdítja el a szociális ellátási rendszert. Egyszerűen képtelenség hivatali szociálpolitikával ellátni olyan tömegű elszegényedett embert, mint amilyen ma Magyarországon megjelent. A törvénytervezet vitája során néhányszor kifejtettük már álláspont unkat, és ezek a kérdések megjelentek módosító indítványainkban is. Ötvenegy pontban fűztünk módosítást a törvényhez, ezek néhány lényeges elemét kívánom most ismertetni. Mindenekelőtt azt, hogy a törvény tartalmában nem felel meg annak, amit a címe mond, nem fogja át a szociális rendszer egészét: az ellátások egy részét szabályozni kívánja, szól az igazgatásról, illetve az intézményben ápoltak, gondozottak és az intézmény közötti viszonyról. Ennek megfelelően mi azt javasoljuk: kerüljön be a címbe az a kis megjegyzés, hogy egyes szociális ellátásokról szól ez a törvény, hiszen egyszer majd sort kell keríteni végül is arra, hogy a teljes ellátó rendszert tekintsük át és alakítsuk át, de ez most nem történik meg. Nagyon fontos ebből a szempontból az, hogy nem tekinti át a törvényjavaslat tevője, hogy milyen feladatokat is kell ma a szociálpolitikai rendszernek ellátni, és ezért van az, hogy valójában csak egyetlen új intézményt – a gyermeknevelési támogatást – vezet be, holott több új intézményre is szükség le nne, régieket fel kellene váltani, bizonyos esetekben összevonni. Mit akarunk – vagy akartunk – elérni a módosító indítványainkkal? Ha az ellátások jövedelemigazoláson alapulnak, márpedig az e törvényben megfogalmazottak mind azon alapulnak, akkor a törvén ynek nagyon tisztának, világosnak kell lenni, hiszen az állampolgároknak – mégpedig a legelesettebb állampolgároknak – kell megismerni ezt a törvényt, megtudni, hogy ők bizonyos anyagi körülmények között mire jogosultak, eldönteni, hogy ők maguk kérhetike ezt, kérni kell, és utána még a szociális hivatal a kérelmet elbírálja, és megítéli vagy nem ítéli meg az ellátást. Ebből az következik, hogy egy ilyen rendszerben a jogosultság feltételeit rendkívül világosan és közérthetően kell megfogalmazni. E tekinte tben nem jó ez a törvény. Vannak módosító indítványaink, amelyek azt célozzák, hogy tisztább legyen a törvényben, tisztábban legyenek megfogalmazva a jogosultsági feltételek – egyáltalán: a hozzájutás kérdése világosabb legyen. Ugyancsak fontos a jövedelem igazoláson alapuló ellátásoknál, hogy mit tekintünk etalonnak, mihez viszonyítjuk az állampolgár vagy a család jövedelmét. A törvényen végigvonul az a gondolat,
