Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - Bejelentés: Dr. Kóródi Mária jegyző - A földművelési alapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BÁNFFY GYÖRGY (MDF)
131 módosító indítványok tárgyalása során a részletes vitában kívánom elmondani. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólá sra következik Bánffy György a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Bánffy György (MDF) BÁNFFY GYÖRGY (MDF) Köszönöm, Elnök Úr, a szót. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ez az előttünk fekvő törvénytervezet, melyet a Földművelésügyi Minisztérium bet erjesztett, magában foglalja azt a vadgazdálkodási alapról szóló részt is, amely már itt több felszólalásban érintetett. Igaz ugyan, hogy a módosító indítványok, amelyek ezt a kérdést érintik, és amelyek ezt a kérdést lényegében meg akarják változtatni, gy akorlatilag a részletes vitában tárgyalható téma volna, de véleményem szerint – és itt Pap János igen tisztelt képviselőtársam gondolatait szeretném továbbfűzni – lényegében oly elvi kérdéseket tárgyalnak, amelyek talán most az általános vitában lennének é rinthetők. Mindezeken túlmenően – ahogy ezt Mészáros képviselőtársam is megfogalmazta – a részletes vitában kell majd az érvek aprólékos adatokkal, statisztikai adatokkal is alátámasztott rendszerét fölsorakoztatni. Maradjunk tehát a földművelésügyi alapok általános vitájának témájánál. Elvekről van itt tehát szó. Elvekről, amelyeket ezek a módosító javaslatok mégiscsak döntő mértékben érintenek. Az egyik lényeges elvi pont a vadgazdálkodásról szóló VII. számú fejezet 24., 25., 26. §ainak elmaradásával füg g össze. Ezzel a külön vadgazdálkodási alap megszűnne, beolvadna az erdészeti alapba. Igen tisztelt képviselőtársaim! A vadgazdálkodás az egész ország területén folyik. A vadászterületek 18%a erdőterület, 82%a mezőgazdasági művelés alatt áll. A miniszter úr szavaiból is kiderült, önmagában ez a két szám is világossá teszi a fölmerült elvi kérdés eldöntését, hová kell tartoznia egy ilyen gazdálkodási alapnak. Az általános elvi ellenkezők általában a nagyvadak által okozott károkat sorakoztatják fel érveik rendszerében. Figyelmen kívül hagyják, hogy a vadászható állatfajok nagy része nem az erdőterületen él, mindegyik vadfaj a mezőgazdasági területen is megtalálható. (Dr. Zsiros Géza: Így igaz!) Ez a gondolatmenet jelenleg, a jelenlegi tulajdonviszonyok közö tt – és ezt szeretném hangsúlyozni – , a jelenleg még nem tisztázott tulajdonviszonyok között érthetetlenné teszi azt a szándékot, amely a 82%os mezőgazdasági területarány és a 18%os erdősült arány mellett a mindössze 40 milliós vadászati, vadgazdálkodási alapot az erdészeti alap számára óhajtja koncentrálni. A minisztériumnak ezzel ellentétben az ország egész területére rálátása van, így az előbb említett arány következtében a 82%nyi területen is számolni tud a felbukkanó igényekkel. (16.30) Józanul mérl egeli tehát a minisztériumi előterjesztés a fenti arányokat. És nyilvánvalóan ezért is helyezkedett arra az álláspontra, hogy a vad és az élőhely védelmét szolgáló alap csak központi kezelésben, az állam vadászati jogának rögzítése mellett minisztériumi re ndelkezési joggal szolgálhatja a természetvédelem céljait. Ez az alap – ellentétben igen tisztelt Mészáros képviselőtársam jelenlegi állításával – a vadásztársaságok érdekeit soha semmilyen módon nem szolgálta. Végig lehet nézni az elmúlt esztendők kimutat ásait; legfeljebb annyiban – amit azóta már mindannyian elítéltünk, miniszter úr is utalt erre – , annyiban, hogy új vadak, vadfajok betelepítését szolgálta, ezzel – való igaz – súlyosan megbontva azt az egyensúlyt, ami a jelenleg Magyarországon található v adfajok, valamint az erdő- és mezőgazdaság között fennáll. Ez helytelen tevékenysége volt az elmúlt évtizedekben a vadgazdálkodási alapnak, nem az egyetlen olyan tevékenység, ami az elmúlt évtizedekben nem bizonyult helytállónak.
