Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - Bejelentés: Dr. Kóródi Mária jegyző - A földművelési alapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
122 Az Országos Erdészeti Egyesület számára ugyanúgy, mint az összes többi érdekképviseleti és szakmai szervezet számára mindvégig lehetővé tett ük, hogy véleményüket a jogszabály előkészítése során kifejtsék. Erre mind szóban, mind pedig írásban a lehetőségük adott volt. Amely kérdésekben konszenzusra tudtunk jutni, azokat igyekeztünk is a jogszabály végleges szövegének kialakításakor figyelembe v enni. Nem azonosult viszont a minisztérium az egyesületnek azzal az álláspontjával, mely szerint a vadgazdálkodás nem önálló gazdálkodási tevékenység, azt csak az erdőgazdálkodás részeként lehet kezelni. Az egyesület pedig nem értett egyet a vadgazdálkodás i alap önálló létesítésével. (Mészáros Béla: Nemcsak az egyesület.) Az országos egyesületi alap és a vadgazdálkodási alap összevont kezelését vagy külön kezelését nem tartom kardinális kérdésnek, de az a minisztérium szakembereinek az álláspontja, hogy az összevonás megnehezíti a két alap eltérő céljainak megvalósítását. A vadgazdálkodási alap a vadászható állatfajok populációinak és élőhelyeinek megőrzését kívánja támogatni gazdálkodási formáktól függetlenül. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az or szág földterületének mindössze 18%a az erdősült terület, a többi része egyéb földterület. Nos, képviselő urak, 82%nál nem kell védelem, csak a 18%nál? A vadgazdálkodási alapnak az országos erdészeti alapba való beolvasztásával a vadgazdálkodás pénzeszkö zeinél arányeltolódás következik be. A vadgazdálkodási alap önálló működtetésével az erdőterületen és a mezőgazdasági területen lévő, vadgazdálkodással összefüggő kiadások egyaránt teljesíthetők. Megjegyzem, a két alap nagyságrendben is eltér egymástól. Az országos erdészeti alap 2,5 milliárd forint bevételt, a vadgazdálkodási alap mindössze 40 millió forint bevételt tervez. Tisztelt Országgyűlés! A Földművelésügyi Minisztérium a vadászattal kapcsolatos kérdések megoldásánál most is és a jövőben is – a szél esebb társadalmi összefüggéseken túl – nagyon komoly hangsúlyt kíván fektetni a szakmai megközelítésre. Véleményünk szerint jelenleg semmilyen olyan veszély nincs, hogy ez a mostani törvény, illetve a vadászati jog hasznosításával összefüggő javaslat bármilyen formában kényszerpályára terelné a készülő erdő, illetve vadászati törvénytervezetet. Sem a törvényjavaslatban, sem pedig annak indokolásában semmi olyan rendelkezés nincs, amely a vadászati jog későbbi hasznosítási rendjére vonatkozó bármiféle elkötelezettséget jelentene. Ezt a kérdést az Országgyűlésnek kell a jövő évben eldöntenie. A mostani módosítási javaslat kizárólag csak technikai jellegű kérdésként foglalkozik a vadászati joggal, mivel az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1 961. évi VII. törvény szerint jelenleg az állam a vadászati jogot kizárólag állami szervek útján hasznosíthatja. Ez a rendelkezés ma már nehezen tartható, mivel az állami gazdaságok és az állami erdőgazdaságok privatizációja előrehaladott stádiumban van. E zért gondoskodni kell átmenetileg is, az állam vadászati jogának hasznosításáról az általam felsorolt állami vállalatok esetében. Javaslatunkkal ezt a kérdést próbáljuk megoldani az új vadászati törvény hatálybalépéséig. Nem arról van szó tehát, hogy a vad ászati jog gyakorlásával a földművelési miniszter most valami hűbéri tevékenységet kezdene. Jogszabályokkal szeretnénk az átmeneti gondokat megoldani, mert így a legegyszerűbb. Végezetül hadd jegyezzem meg, hogy a mi javaslatunk nemhogy szűkíti, hanem inká bb tágítja azokat a lehetőségeket – a korábbi tételes szabályozással ellentétben – , amelyek a vadászati jog gyakorlására jogosultak körére vonatkoznak. Tisztelt Országgyűlés! Ezek után engedjék meg, hogy röviden néhány gondolatot szóljak azokról a kérdések ről, amelyek az egyes pénzalapokra vonatkozó szabályozásnál, mint újdonságok konkrétan megjelennek.