Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - Bejelentés: Dr. Kóródi Mária jegyző - A földművelési alapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
123 Az állattenyésztési alappal összefüggésben meg kell említenem, hogy hazánkban már az 1940. évi XIII. törvénycikkben létrehozták, illetve elrendelték a törvé nyhatósági állattenyésztési alapok létesítését. (15.50) Az utóbbi évtizedekben ez a rendszer megszűnt – most megújult formában kívánjuk ismét létrehozni. Az állattenyésztési alap olyan önfenntartó alap, melynek alapvető forrása az állatitermékelőállítók á ltal befizetett hozzájárulás. Az alap a tenyésztés sajátosságából adódó tenyésztési többletráfordítások részbeni finanszírozását teszi lehetővé, melynek haszonélvezői közvetlenül a tenyésztők, de a magas genetikai értéket képviselő tenyészállatok és szapor ítóanyagok használata révén az egész árutermelő ágazat. Az állattenyésztési alap tenyésztési hozzájárulás bevezetésével tudja támogatni a folyamatos genetikai fejlesztést, és az egyre magasabb minőségi követelményeket támasztó belföldi és külföldi piac igé nyeinek a kielégítését, továbbá a gazdaságos és hatékony állatitermékelőállítást. A föld nemzeti kincs, ezért a jó minőségű termőföldek fokozott védelme alapvető nemzetgazdasági érdek. E szempontot kívántuk érvényesíteni a földvédelmi alapra vonatkozó ren delkezések megfogalmazásakor. Az új szabályozás a földvédelemmel kapcsolatos szakmai feladatokat a környezetgazdálkodásra is figyelemmel kívánja rendezni. A törvényjavaslat a korábbiakhoz képest jelentősen bővíti azoknak a jogosultaknak a körét – magánszem élyek, egyéni gazdálkodók, kisvállalkozások – , akik részére a földvédelmi alapból meghatározott célokra vissza nem térítendő támogatás adható. A javaslat lehetővé kívánja tenni – összefüggésben a tulajdon átalakításával is – , hogy a termelők a talajvédelmi feladatok elvégzéséhez, a színvonalas legelőgazdálkodás kialakításához támogatást igényeljenek. A halgazdálkodási alap rendeltetése az állam által halászati és horgászati hasznosításba adott vizek halállományának védelme és fejlesztése. Az új szabályozás a környezet és a halállomány együttes fejlesztését tűzi ki célul, így kiemelt jelentőséget biztosít az élőhelyek rehabilitációjának, a halpusztulások megelőzésének és az esetlegesen bekövetkező káresemények következményei felszámolásának. Ugyancsak új elem e a szabályozásnak, hogy szakít a korábbi, vagylagos horgászhalász szemlélettel, és a halgazdálkodásban részt vevő szervezeteket – így a horgász egyesületeket is – egyenrangú, önálló partnernek tekinti. Az alap képzése sem a gazdálkodó szervezetekre, sem a horgászokra nem ró új terheket – sőt, a gyerekek horgászjegyével kapcsolatos költségeket például csökkenteni kívánja. Összegszerűségében a legnagyobb jelentőségű a mezőgazdasági fejlesztési alap. A tervezett új alap a mezőgazdaság tulajdonosi, szektoráli s, illetve termelési szerkezetének átalakítását, valamint az így korszerűsített mezőgazdasági termelés új szereplőinek állami támogatási eszközökkel történő segítését szolgálja. Fokozottan koncentrál a kis- és középvállalkozások anyagiműszaki ellátottságá nak javítására, a hatékony gazdasági tevékenységhez nélkülözhetetlen szakmai ismeretek, szaktanácsadás széles körű elterjesztésére, valamint a korszerű biológiai alapok biztosítására. Az alap forrásait az első évben – 1993ban – az állam vállalkozói vagyon ának privatizálásából befolyó bevételek egy részének – mintegy 4 milliárd forintról van szó – átcsoportosításával kívánjuk megteremteni. Az alapból csak megfelelő szakmai előkészítéssel, pályázati úton nyerhető el támogatás – a pályázatok nyilvánosak leszn ek. Az alap szervezett forrásának legnagyobb hányadát, mintegy 3,3 milliárd forintot a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási alaptevékenység termelő beruházásainak és a rendeltetésszerű működtetésükhöz szükséges infrastruktúra megvalósításának támogatására kív ánjuk fordítani. E támogatási konstrukció meglátásom szerint tartós eleme lesz a modern agrárszabályozásnak, és
