Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Határozathozatal a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - FODOR GÁBOR, DR. a Fiatal Demokraták Szövetségének vezérszónoka:
1000 Másodsorban a szabályozásnál tekintettel kell lenni a Magyar Köztársaság alkotmányára, a nemzetközi emberi jogi egyezményekre és a nemzetközi joggyakorlatra. Harmadsorban a szabályozá snak meg kell felelnie a magyar társadalom elvárásainak. Mindezeket ráadásul úgy kell teljesíteni, hogy közben tisztában kell lennünk azzal, hazánkban, a nemzetközi statisztikai adatokból kitűnően, igen magas az abortuszok száma. De e negatív jelenséget vi zsgálva sem szabad egy pillanatra sem becsapnunk magunkat, és azt gondolnunk, hogy a jelenlegi szabályozásnál szigorúbb és paternalistább törvényi változat alkalmas lenne e felkavaró nagyságrendű adat csökkentésére. Vagyis a célt úgy fogalmazhatnánk meg, m i az abortusz ellen, de a felelős döntésen alapuló abortusz jogáért kívánunk fellépni. Előrebocsátom, álláspontunk szerint mind a Kormány által beterjesztett törvényjavaslat Bváltozata, mind az SZDSZ által februárban előterjesztett javaslat ugyancsak Bvá ltozata megfelelő kiindulópont egy színvonalas és az emberi jogi normáknak eleget tevő törvény megalkotásához. De elöljáróban engedjék meg nekem, hogy néhány jogfilozófiai és szociológiai jellegű észrevételt osszak meg önökkel, mielőtt a saját véleményünke t és a törvényjavaslattal kapcsolatos megjegyzéseinket kifejtenénk. Először is a jogegyenlőségről és az emberi jogokról: az abortusz kérdése világszerte az egyik legvitatottabb jogi és politikai probléma. Történetileg ennek oka paradox módon az emberi jogo k nemzetközi normáinak a széles körű elterjedésében keresendő. Az általános, minden egyes emberre kiterjedő jogegyenlőség gondolatának világméretű térhódítása előtt ugyanis nem vetődött fel ilyen élesen az a kérdés, hogy mikortól kezdve illetik meg egyenlő jogok az embereket. Az emberi jogok gondolatának elterjedése előtt a jog lényegében előjogok rendszere volt, és a jogfosztottak értelemszerűen nem váltak a jog alanyaivá. Az emberi jogok alapkérdéseiről: az abortusz világméretű vitatémává válásának elméle ti oka abban áll, hogy az abortusz problémája az emberi jogi gondolkodás alapkérdéseivel függ össze. Az egyik ilyen kérdés az emberi jogok konfliktusának, a másik a jogalannyá válásnak a kérdése. Az abortusz megítélésének nehézsége valójában abban áll, hog y az említett két kérdés összetalálkozik a terhességmegszakítással kapcsolatos vitákban. Az emberi jogok konfliktusának lényege az emberi jogok hierarchiájának tisztázása. Mivel az emberi jogokat más emberek hasonló jogai korlátozzák, az a kérdés, hogy két ember alanyi jogainak ütközése esetén melyiknek biztosítsunk elsőbbséget. Általánosságban elfogadott, hogy az emberi élet minden mással szemben elsőbbséget élvez. Kérdés azonban, hogy a magzati élet emberi élete. Ez utóbbi kérdésre csak két válasz adható . Ha emberi életnek tekintjük a magzati életet, akkor semmilyen körülmények között sem szabad elpusztítani. Ezért némileg ellentmondásos az a megoldás, amely embernek tekinti ugyan a magzatot, de az anya életének veszélyeztetése, a magzat súlyos fejlődési rendellenessége vagy bűncselekményből származó terhesség esetén mégis megengedi annak elpusztítását. Még az anya életének veszélyeztetése sem indokolja e logika szerint a művi terhességmegszakítást, hiszen a terhes nő önvédelme csak valamely másik védekezé sre képes jogalany támadásával szemben lenne indokolt. Márpedig a magzat közismert módon védekezésképtelen, sőt éppen a terhes nő védelmére szorul. Másfelől viszont, ha nem tekintjük emberi életnek a magzati életet, akkor embernek sem tekinthetjük, azaz ne m tekinthetjük jogalanynak sem. A jogalanyiság keletkezésének lényege, hogy mikortól válik valaki az emberi jogok alanyává, mikortól kezdve tekinthető embernek, tehát mikortól kezdődik az emberi élet. Ezen a ponton találkozik a jogalanyiság keletkezésének kérdése a jogok konfliktusának kérdésével. Ha ugyanis embernek tekintjük a magzatot, akkor két egyenértékű jogalany jogainak konfliktusáról van szó. Ebben az esetben azonban a jogalanyok egyenlősége meglehetősen furcsa módon érvényesül. A magzat ugyanis ön állóan semmilyen jog gyakorlására sem képes. Amíg az egyik alany, a terhes nő
