Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Határozathozatal a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - FODOR GÁBOR, DR. a Fiatal Demokraták Szövetségének vezérszónoka:
999 Magyarországi tárgyalásaikhoz sok sikert kívánok, és kívánom, é rezzék jól magukat Budapesten. Tisztelt Országgyűlés! Következik Fodor Gábor képviselő úr, a Fiatal Demokraták Szövetségének vezérszónoka. (12.00) Felszólaló: Dr. Fodor Gábor, a FIDESZ képviselőcsoport nevében FODOR GÁBOR, DR. a Fiatal Demokraták Szövetség ének vezérszónoka: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mielőtt a beszédemet elkezdem, hadd tegyek egy észrevételt Kováts László képviselőtársam beszédéhez – kisebb felháborodást is váltott ki egy mondata – méghozzá azért, mert Kováts Lászlóval együtt dolgozunk az emberi jogi bizottságban jó ideje, én ismerem őt, és igazán jóindulatú és nemes aggodalmakkal terhes képviselőnek ismerem őt. Ezért szeretném felhívni az ő figyelmét is arra, hogy olyan kifejezéseket haszná lt és olyan kitételeket alkalmazott, amelyek félreérthetőek, és azok számára, akik nem ismerik őt s egyébként nézeteit és szemléletmódját, bizony ezek a kifejezések alkalmasak lehetnek arra, hogy azt gondolják róla, hogy ezek közel állnak a rasszista nézet ekhez. Én tudom, hogy ő nem ilyen, de ezért szeretném ezt megemlíteni, és kérni a képviselőtársaimat, hogy tartózkodjunk az ilyen típusú kijelentésektől. Amikor tehát arról beszélünk, hogy a fehér ember hogyan viselkedik, és a fehér ember minoritásba kerül például, ez óhatatlanul is magában rejt bizonyos fokú fensőbbrendűségkitételt a fehér emberrel, a fehér rasszal kapcsolatban, amely egyfelől helytelen, hiszen tudjuk jól, hogy az Emberi jogok nyilatkozata alapján, és egyébként meggyőződésünk alapján sem tehetünk különbséget az emberek között a rasszhoz való tartozás vagy bőrszín miatt, másfelől pedig soha nem volt egyébként a világtörténelemben ténnyel alátámasztva, hogy a világban bármikor is többségben lett volna a fehér rassz. Bevezetőül tehát ennyit s zerettem volna mondani, s akkor most engedjék meg, hogy megosszam önökkel gondolataimat az abortuszvita kapcsán. Minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz. A fenti mondatot majdnem így idézhettem volna az Emberi jogok egyet emes nyilatkozatából, a Polgári és politikai jogok egyezségokmányából, az Európai emberjogi egyezményből vagy akár a magyar Alkotmányból is. Látszólag egyszerű csak ezen kijelentés értelmezése, mert ha tüzetesebben megvizsgáljuk a benne rejlő fogalmakat, f el kell tennünk a kérdést, mit jelent az, veleszületett, mit jelent az, minden, és mit jelent az, hogy ember. A válaszadásra több úton is tehetünk kísérletet. Főleg filozófiai és szociológiai okfejtésekre támaszkodva kell megalkotnunk egy olyan törvényt, a mely a kilencvenes évek Magyarországán felvilágosult és felelősségteljes szabályozást tesz lehetővé a művi terhességmegszakításokkal kapcsolatban. Az abortusz és az emberi élet kezdetének jogilag következményekkel való megítélése viták kereszttüzében van m áig is, különböző meggyőződések és világnézetek csapnak össze. Mi, a FIDESZfrakcióban lévő képviselők is különbözőképpen válaszoljuk meg az emberi élet kezdetére vonatkozó alapkérdéseket, mivel különböző filozófiai meggyőződéssel rendelkezünk. De egyúttal úgy gondoljuk, hogy a mostani vitánknak nem eltérő világnézetek között kell igazságot tennie, hanem olyan gyakorlatban használható megoldást kell találnunk, amely egyfelől alkalmas a jogalkotói szándék hatékony közvetítésére, másfelől pedig az ebből fakad ó törvényi szabályozás nem kényszeríthet senkit sem olyan magatartásra, amely ellenkezik az illető lelkiismereti meggyőződésével. A jogalkotói szándék az előterjesztői miniszteri expozéból, a törvényjavaslat indoklásából és a parlamenti eszmecserét megelőz ő megnyilatkozásokból viszonylag nagy bizonyossággal valószínűsíthető. Először is eleget kell tenni az Alkotmánybíróság tavalyi döntésének, amely 1992. évi decemberi hatállyal megsemmisíti az utoljára 1988ban módosított, terhességmegszakításra vonatkozó s zabályokat.
