Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Határozathozatal a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - FODOR GÁBOR, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
986 tekintve, hogy a Bvariáns abban különbözik az Atól, hogy elismeri az anya súlyos válsághelyzetét, mint olyan körülményt, amely lehetővé teszi a terhességmegszakítást egyéb feltételek fennállása esetén is. Ez lényegesen különbözik az Avariánstól, amely nem ismer ilyen indikációt, ilyen lehetőséget, teh át a két vélemény meglehetősen szélsőséges. A bizottság ebben a kérdésben – ismételten mondom – nem foglalt állást, a parlamenti képviselők a vita során kifejthetik erről véleményüket. Én már nem is merem – Fodor András Attilára tekintettel – idézni, hogy "ha a nő válsághelyzetben van" kérdésre a megkérdezettek 64,5%a válaszolt úgy, hogy ez elismerendő tényező. Hölgyeim és Uraim! A bizottság véleményét ennyiben tudtam összefoglalni, saját véleményemet a vita későbbi szakaszában kívánom kifejteni. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Megkérdezem Fodor Gábor képviselőtársunkat, az emberi jogi bizottság elnökét, kíváne bizottságuk előadót állítani? (Fodor Gábor feláll és várja, hogy mikrofonját bekapcsolják.) Képviselő urat illeti a szó. Felszólaló: Dr. Fodor Gábor, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke FODOR GÁBOR, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke: Illetne… (Fodor Gábor neve megjelenik a táblán.) Igen, köszönöm szépen, Elnök Úr! Azért szól ok én, mert az előadó én leszek, és nagyon röviden fogom elintézni a dolgot, ugyanis az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság megtárgyalta a két törvényjavaslatot, és hasonlóképpen, miként a szociális bizottság, mi is mind a kettőt általános vitá ra alkalmasnak tartottuk. Az előbb előterjesztett kormányjavaslatot egyébként teljes egyetértésben, tehát ellenszavazat nélkül tartotta a bizottság általános vitára alkalmasnak, míg az előzőt, amiről tegnap végül is úgy döntött a tisztelt Ház, hogy nem ker ül most ide és nem vitatkozunk róla, azt többségi véleménnyel. Tehát a bizottság állásfoglalása az, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk a javaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem Salamon Lászlót, az alkotmányügyi bizottság elnökét, kívánnake előadót állítani? Felszólaló: Dr. Salamon László az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: El nök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Előadót mi sem állítunk. Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot és általános vitára bocsátását támogatta. A törvényjavaslatban megjelenő két változat tekintetében az állásfoglalás kialakítására – még lega lábbis ez idő szerint – nem került sor. Sor került azonban arra, illetőleg felmerült az a kérdés a két változat kapcsán, hogy vajon mit kell tennünk annak érdekében, hogy ne keletkezhessék nem kívánt helyzet? Röviden utalok arra, hogy mire gondoltunk. Viss za kell kanyarodnom egy mondat erejéig az Alkotmánybíróság döntésére, arra a határozatra, amit már itt érintettek, de amely azért a közvéleményben sem teljesen világos, és ebből adódóan az Országgyűlés szerepe sem világos mindenki előtt. Nevezetesen: az Al kotmánybíróság a 64/1991. határozatával a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokat 1992. december 3lével megsemmisítette, mégpedig formai okra és okokra
