Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Határozathozatal a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KULIN SÁNDOR, DR. a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka: - ELNÖK (Szabad György):
987 tekintettel, alapvetően arra tekintettel, hogy ezek nem olyan magas szintű jogszabályok, amelye kkel ilyen fontos kérdéseket szabályozni lehetne. Az Alkotmánybíróság döntése alapvetően az Alkotmány 8. § (2) bekezdésére is hivatkozva és utalva, illetőleg a jogalkotási törvényre utalva, figyelemmel az itt említett jogszabályhelyekben megjelenő jogszabá lyokra, minősítette a jogi rendezés jogszabályi szintjét és jogszabályi formáját nem megfelelőnek. Önmagában tehát az Alkotmánybíróság állásfoglalása, amikor a fennálló jogi rendezést ez év végével megsemmisítette, nem valamilyen kifejezett tartalmi irányú volt, hanem alapvetően formai, jóllehet az Alkotmánybíróság döntése a lehetséges alkotmányos törvény kereteit illetően tartalmazott iránymutatást, tájékoztatást vagy álláspontot. Ebből a jogi helyzetből adódik valóban az a Kis Gyula elnök úr által is emlí tett azon helyzet, hogy amennyiben nem születne törvény 1992. december 3lig a magzati élet védelmére vagy a terhességmegszakítással kapcsolatban, úgy a terhességmegszakítás minden formája jogilag meg nem engedett lenne, és ez nyilvánvalóan olyan helyzet, ami semmiképpen sem állhat elő. Ez a megítélés volt az, ami az alkotmányügyi bizottságban felvetette azt, hogy mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy ez a törvény kellő időben megszülessen, nem szabad a tárgyalással úgy eljárnunk, hogy a döntés az utolsó pillanatokra szóljon, mert még az a lehetőség is felmerült, hogyha netán – én ennek gyakorlati esélyét nemigen látom, de elméletileg vagy matematikailag kizárni teljes biztonsággal nem lehet – egyik variáció sem kapna többséget, akkor is kell, hogy olyan idő álljon az Országgyűlés előtt még év végéig, hogy abban a helyzetben is eljárhasson. Mindezek után az alkotmányügyi bizottság amellett, hogy mint azt mondottam, a törvényjavaslat általános vitára bocsátását támogatta, egy külön állásfoglalást hoz ott, az Országgyűléshez intézi ezt az állásfoglalást, melynek a lényege, hogy az alkotmányügyi bizottság szükségesnek tartja azt, hogy ezt a törvényjavaslatot a tisztelt Ház folyamatosan, megszakítás nélkül, hétről hétre tárgyalja, és törekedjen arra, hogy a december 3li határidőt lényegesen megelőző időben kerüljön sor a végső határozat meghozatalára, vagyis a szavazásra. Elhangzott, hogy lehetőség szerint szerencsés lenne, ha már november 30ig megtörténne a döntés. Ha netán ekkor nem születne törvényt e redményező eredmény, akkor is kellő ideje legyen a Háznak a kérdés megnyugtató, alkotmányos törvényi rendezésére, hogy az a helyzet, ami itt aggodalom – hangsúlyozom, elvi aggodalom – formájában felmerült, az semmiképpen se állhasson elő. Kérem tehát a biz ottság nevében ehhez az ügyhöz a tisztelt Országgyűlés támogatását, önmérsékletet, összefogást, és hadd tegyem hozzá, döntéseink meghozatalában, mind az általános vitára való bocsátás tekintetében, mind pedig ebben az állásfoglalásban az alkotmányügyi bizo ttság osztatlanul, pártkülönbségre való tekintet nélkül, egyhangúlag foglalt állást. (Taps.) (11.00) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Soron következnek az egyes képviselőcsoportok vezérszónokai, elsőként dr. Kulin Sá ndor, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka. KULIN SÁNDOR, DR. a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés… ELNÖK (Szabad György) : Megengedi Kulin Sándor – (Dr. Kulin Sándor: Igen.) nem vettem észre – , Surján miniszter úr kiegész ítéssel kíván élni. Elnézését kérem. Felszólaló: Dr. Surján László népjóléti miniszter
