Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 12. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - A termőföld tulajdonával és használatával összefüggő egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
965 ter mőföldöröklésmeghatározás stb., amelynek törvényi szabályozása véleményem szerint most még túl korai. Ami jelen időszakban is eldöntendő, az annyi, hogy a földhasználat, földhasznosítás, a földvédelem és a földek értékelésének kérdésköre szükségszerűen sz abályozást igényel. Meg kell találni az optimális méretű földbirtokok kialakításának eszközeit is, amelyek lehetőséget teremtenek versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására. (19.00) Ha a vázolt kérdéskörök szabályozása egyetlen törvény keretei között megoldható, ez indokolja önmagában a polgári jogtól elkülönülő földjogi szabályozás megvalósítását. Az elsődleges feladat azonban jelenleg az, hogy a hatályos földtörvényt minél hamarabb aktualizáljuk, megszüntessük azt a nemkívánatos helyzetet, hogy enne k a törvénynek a rendelkezései jelenleg sem az Alkotmány, sem a Polgári Törvénykönyv, sem pedig a privatizációs törvények rendelkezéseihez nem illeszkednek. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek előrebocsátásával a következőkben a beterjesztett javaslat néhány r észletét emelném ki. Az állami tulajdonú ingatlanokra vonatkozóan a földtörvény eddigi szabályai, igazodva az időközben megjelent privatizációs és más törvényekhez alapvetően megváltoznak. E tulajdoni forma lényege jelenleg az állam úgynevezett tulajdonosi irányítási jogában és az ingatlant hasznosító konkrét állami szerv kezelői jogosítványaiban jut kifejezésre. Az úgynevezett kezelői jog az állami szerv részére jelenleg teljes körű rendelkezési lehetőséget biztosít az állami ingatlannal, mivel az ingatlan elidegenítésének és megterhelésének jogát is magában foglalja. A tulajdonosi irányítási jog az ingatlan kezelésbe adására és a kezelői jog esetleges megvonására jogosítja fel a kezelő szerv úgynevezett alapító szervét, amely rendszerint valamely minisztér ium, országos főhatóság. Az állami tulajdonnak ez a szabályozása a továbbiakban értelemszerűen megszűnik azoknál az ingatlanoknál, amelyeket az állam vállalkozói jelleggel kíván hasznosítani, és mint ilyenek, fokozatosan kikerülnek az állami tulajdon köréb ől. A törvényjavaslat ezt a változást juttatja kifejezésre annak rögzítésével, hogy az állam tulajdonosi irányítása lényegében csak a nem vállalkozói jelleggel hasznosítandó ingatlanok körében marad fenn. Az állam tulajdonosi irányítása alá tartozó ingatla nokat az erre kijelölt szerv az állam nevében vagyonkezelői szerződéssel másnak a kezelésébe adhatja és az ingatlant elidegenítheti. A vagyonkezelői szerződéssel megszerzett kezelői jog azonban – ellentétben a jelenlegi kezelői joggal – nem jogosítja fel a kezelőt arra, hogy az állami ingatlant elidegenítse és megterhelje. A vagyonkezelői szerződés megkötésére a meglevő kezelői jogok megszüntetésére vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja majd meg. Ennek hatálybalépéséig azonban az állami ingatlanok t ulajdonjogát a jelenlegi kezelői szervek csak a tulajdonosi hozzájárulást gyakorló minisztérium, országos hatáskörű más szerv hozzájárulásával idegeníthetik el. Ez vonatkozik az ingatlan gazdasági társaságba történő bevitelére, tartós bérbeadására is. A re ndelkezés azt célozza, hogy az átmenet időszakában ezek a vagyontárgyak ne kerüljenek ki indokolatlanul és idő előtt az állami tulajdon köréből. A szövetkezeti földeket illetően a földtörvény a javasolt módosítások elfogadása esetén igazodik ahhoz a tulajd oni helyzethez, amely az új típusú szövetkezetté történő átalakulás, illetőleg a kárpótlás során kialakult. E változások lényege abban foglalható össze, hogy a szövetkezeti tulajdonú termőföldek magántulajdonba kerülnek. Mindezek következtében azonban, miv el e földek szövetkezeti használata a továbbiakban sem kizárt, a jelenlegi úgynevezett közös szövetkezeti földhasználat is átadja helyét egy új típusú szövetkezeti földhasználatnak. A szövetkezeteknek ez a földhasználata már nem a földek kényszerű egyesíté sén alapul, és nem a tulajdonos jogán illeti meg az átalakult szövetkezetet. A szövetkezet a továbbiakban haszonbérlőként gazdálkodhat azokon a földeken, amelyeket tulajdonosaik a szövetkezet útján hasznosítanak. A gazdálkodás biztonsága azonban azt indoko lja, hogy a tulajdonosok legalább öt évre adják ezeket a földeket a szövetkezetnek
