Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 12. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - A termőföld tulajdonával és használatával összefüggő egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
966 haszonbérbe. A választás joga természetesen a tulajdonost illeti. Szabadon dönthet arról, hogy egyéni gazdálkodást folytat, vagy termőföldjét a szövetkezetnek adja haszonbér be. A szövetkezetnek haszonbérbe adott földek egy része ma is úgynevezett részaránytulajdonként meghatározott. Ez annyit jelent, hogy ez a tulajdon úgynevezett aranykoronaértékben kifejezett eszmei vagyoni érték, amely földrajzilag egyik konkrét földhöz s em köthető a szövetkezet gazdálkodási területén belül. Ugyanilyen eszmei részaránytulajdonok keletkeznek az egykor szövetkezeti tulajdonú földeknek a tagok és alkalmazottak közötti szétosztása során. A meglévő részaránytulajdonok fenntartása és az újonnan keletkező földtulajdonok részarányként való kényszerű meghatározása ennek az újkori földosztásnak a korlátozott technikai lehetőségeiből adódik. A mintegy 3,4 millió hektár nagyságú szövetkezeti föld, amely az átalakulás folyamatában gazdát cserél, nem par cellázható szét konkrét földek formájában egyik napról a másikra. A részaránytulajdonként való meghatározás teszi lehetővé, hogy az azonnali felparcellázás elkerülhetővé váljék, és ez a feladat időben széthúzva, fokozatosan, a földkiadási igényekhez igazod óan váljék végrehajthatóvá. Ennek a megoldásnak természetesen vannak hátrányai is. Lényegében arról van szó, hogy a földtulajdon konkrét helyének meghatározása a földkiadási igény jelentkezésének időpontjára tevődik át és nem azonnali feladatot jelent. Ann ak meghatározása azonban, hogy a részaránytulajdon végül is melyik földből illeti meg a tulajdonosát, nem kerülhető meg. A földtulajdoni átalakulás egyik legkényesebb pontja ugyanekkor éppen ez. Ezért a törvényjavaslat néhány olyan alapvető szabályt rögzít , amelyeket a földkiadásoknál kötelező alkalmazni. Ilyen rendelkezés, hogy a tulajdonos kérelmére a részarányként meghatározottt tulajdona aranykoronaértékének megfelelő aranykoronaértékű földet kell részére azon a településen kiadni, ahol a föld a szöve tkezet használatába kerül. Ha azonban a részaránytulajdon nem a korábbi földbeviteli kötelezettség alapján keletkezett, hanem a szövetkezeti átalakulás során szerzett olyan részaránytulajdonról van szó, amely nem köthető településhez, értelemszerűen a tula jdonosok megállapodása határozza meg a földkiadás helyét. Előfordulhat az, hogy a szövetkezet által haszonbérelt földek aranykoronaértékének időközi csökkenése miatt a tulajdonos részére nem lehet a részére járó aranykoronaértékben a földkiadást teljesít eni. A javaslat szerint ebben az esetben a tulajdonossal a különbözet erejéig el kell számolni. Ugyanakkor a tulajdonos is köteles a részére kiadott termőföld olyan értéknövekedésének a megtérítésére, amelyet a kiadásra kerülő föld aranykoronaértéke nem t ükröz: például szőlő, gyümölcsös telepítésének az értéke. Ez az értéknövekedés szövetkezeti tag tulajdonos esetében a tag üzletrésze terhére is elszámolható. A javaslat figyelemmel van arra, hogy esetenként a kiadásra kerülő föld fekvése, természetbeni ado ttságai miatt a föld forgalmi értékének van jelentősége az aranykoronaértékkel szemben; például üdülőövezetben lévő termőföld kiadásánál. A szövetkezet közgyűlése erre az esetre külön megtérítési szabályt állapíthat meg, amelyet a tulajdonossal való megeg yezés alapján lehet alkalmazni. A törvényjavaslat a külföldiek tulajdonszerzését új alapokra helyezi. A módosítás lényege abban foglalható össze, hogy a külföldiek a termőföldet és a védett természeti terület tulajdonjogát csak egészen kivételes esetben sz erezhetik meg. (19.10) A termőföldnek, illetőleg védett természeti területnek nem minősülő többi ingatlan tulajdonjogának megszerzésénél ugyanakkor – a devizahatósági jóváhagyás kivételével – megszűnik az eddigi előzetes engedélyezési rendszer, ami a Pénzü gyminisztérium hatáskörébe tartozott. A termőföld, illetőleg védett természeti terület megszerzésének tilalma nem vonatkozik az öröklésre, a kárpótlási célú árverésen történő földszerzésre vagy azokra a külföldiekre, akik már korábban is tulajdonosai volta k Magyarországon termőföldnek. A meglévő földtulajdon elcserélése
