Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 12. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - A termőföld tulajdonával és használatával összefüggő egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
964 Tisztelt Országgyűlés! A termőföld tulajdonával és használatával összefüggő jogszabályok módosítására vonatkozó törvényjavaslat két jogszabály, a földről szóló 1987. évi I. törvény és az ahhoz tartalmilag is kapcsolódó ingatl annyilvántartási joganyag módosítására irányul. A két említett jogterület szorosan összefügg a tulajdonviszonyok átalakításával, mivel a termőföldet illetően ezek a jogszabályok adják meg a kereteket az átalakított földtulajdoni rendszeren alapuló agrárpo litikai programok végrehajtásához. Tisztelt Országgyűlés! Az agrárgazdaság versenyképességéhez elengedhetetlen a nagyüzemi struktúrák teljes átalakítása, a közösségi tulajdon felváltása a magántulajdonnal. Ez a tulajdoni átalakítás a társadalom hatalmi sze rvezetének módosulásával jár együtt. A földjog ilyen módon – akarvaakaratlanul is – az egyik legpolitikusabb jogterület. A tulajdonviszonyok átalakításának társadalompolitikai oldalán kibontakozott viták és az azokban megfogant törvények a termőföld tulaj donlásának kérdését már eldöntötték. A földtörvény jelenlegi módosításának célja ezért nem a tulajdonviszonyok újabb átrendezése, a föld tulajdonlása körüli viták ismételt felszítása, hanem a kialakuló tulajdoni szerkezet alapján az agrárgazdaság folyamato s működésének biztosítása, és nem több. A korábban meghozott kárpótlási törvények és szövetkezeti törvények tételes rendelkezései alapján a jelenlegi hatályos földtörvényt módosítani kell. A törvények által szabályozott tulajdoni kérdések sokrétűsége eleve bizonyítéka annak, hogy a teljes körű tulajdoni átalakítás folyamatát a termőföldre leszűkítve, a földtörvény szabályrendszerének keretei közé szorítva megoldani nem lehetett volna. A tulajdoni átalakítással érintett vagyontárgyaknak csupá n egyike a termőföld. A földtulajdon reformja ugyanakkor nem valósítható meg a tulajdoni struktúra egészéből kiragadva, attól függetlenítve. Szeretném ezért hangsúlyozni, hogy az itt előterjesztett törvényjavaslatnak a hatályos földtörvény módosítására irá nyuló részei már az átalakult tulajdoni viszonyokra épülnek. Olyan helyzetet vesznek alapul, ahol a korábbi rendszert felváltó új gazdasági, politikai struktúra tulajdoni viszonyainak alapjai kialakultak, az állami tulajdon tárgyai körvonalazódtak, a szöve tkezeti tulajdonnak a tagok közötti nevesítése megtörtént, az önkormányzati, az egyházi és kárpótlásra felhasználható vagyontárgyak körét meghatározták. Ezen előterjesztett törvényjavaslat tehát a hatályos földtörvény módosítását jelenti, amit főként az in dokol, hogy a gazdasági jogalkotás vázolt folyamatát a földtörvény mind ez ideig nem követte. Szabályrendszere az időközi módosítások ellenére elavult, még mindig azokat a prioritásokat tükrözi, amelyeket a nagyüzemi keretek között gazdálkodó szervezetek é lveztek a magántulajdonosokkal szemben. Mindezek után felvetődik azonban a kérdés, hogy mikor lesz új földtörvény? Ennek megválaszolásához emlékeztetném a tisztelt Országgyűlést, hogy a rendszerváltás, a tulajdonviszonyok átalakításának folyamatában megjel ent törvények egynémelyikét a közvélemény nem egyszer földtörvénynek tekintette. Utalok itt különösen a kárpótlási törvény első változatára, melyre maga a sajtó is földtörvényként hivatkozott. A korábbi társadalmigazdasági rendszerben a földtörvény önálló létét azzal indokolták, hogy a föld a tulajdonnak sajátos tárgya. Ezért az általános tulajdonjogi szabályok a föld esetében módosulnak. A módosulás a társadalmi földtulajdonnál volt a legmarkánsabb, mivel háttérbe szorult a föld árujellege, és korlátozott volt a földdel való rendelkezés lehetősége is. A magántulajdon dominanciája mellett a piacgazdaság keretei között azonban mindezeket a kérdéseket a kialakuló helyzet alapos ismeretében kell majd szabályozni, a mostani helyzet még nem érett erre. Álláspont om szerint a törvények végrehajtása eredményeként kialakult földtulajdoni és földhasználati viszonyoknak megfelelő új törvényt akkor kell alkotni. Ennek a törvénynek feladata kell, hogy legyen egy sor olyan kérdés szabályozása, például birtokmaximálás,
