Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 12. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KATONA KÁLMÁN (MDF)
961 A lakbértámogatás rendszerének alapelvei egyfajta szociális védőhálót jelenthetnek az arra rászorulóknak. (18.40) És ez már túlmutat egyegy önkormányzat hatáskörén. Szabályozandók a lakáscsere alapfeltételei, hiszen a különböző önkormányzat ok rendeletei megbéníthatják a lakáscserék bonyolítását, nem is beszélve a főváros és a fővárosi kerületek viszonyainak szabályozatlanságáról és így tovább. Ha összegezni akarnám, úgy tűnik számomra, hasonlóan a legtöbb kormányelőterjesztéshez, a beterjes ztett törvényjavaslatban több a joghézag, mint a szabály. A módosítási javaslataim leírás alatt vannak, ezek még ma be lesznek adva, elnök úr. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Katona Kálmán képvis elő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Katona Kálmán (MDF) KATONA KÁLMÁN (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai beosztás szerint egy kormánypárti és egy ellenzéki, aztán megint egy kormánypárti szól a lakástörvényhez, de elő kell készítenem a hallgat óságot, hogy én most ellenzékinek érzem magam, mert ugyan egyetértek Salamon László majdnem minden gondolatával, csak a konklúzióval nem, miszerint ő azt mondja, hogy ez a törvény megjavítható módosító indítványokkal. Azt hiszem, hogy több száz módosító in dítvány szavazással, esetenként bizottsági jelenléten alapuló döntésekkel nem alkotható meg. A gazdasági bizottság, amikor megtárgyalta ennek a törvénynek az általános vitára való alkalmasságát, akkor általános vitára alkalmatlannak minősítette. Sajnálatos , hogy más bizottságok – különösképpen a szociális bizottság – nem érezte át ennek a jelentőségét. Az igaz, hogy ha csupán egy bérletről szóló törvénynek tekintem, akkor talán megfelel az elvárásoknak, de mi nem ezt a törvényt vártuk. Megpróbálom röviden ö sszefoglalni észrevételeimet. Határozott véleményem, hogy ez a tervezet annak a beismerése, hogy egy átfogó lakáskoncepciót nem sikerült a mai napig létrehoznia Kormányunknak, s ezért beterjesztette ezt a részmegoldást. Ez csak elodáz olyan fontos kérdések et, amelyek elodázása nem tehető meg. Mint Terézváros országgyűlési képviselője, tapasztalatból állítom, hogy a lakáskérdést csak aktív kormányzati és önkormányzati részvétellel lehet megoldani. Ez a tervezet nem így gondolkodik, amikor szinte mindent az ö nkormányzatokhoz telepít. Helytelen az a felfogás, hogy "tiéd a vagyon, tiéd a kötelesség". A kérdés nem ilyen egyszerű. A lakásállománnyal együtt ugyanis nagyon jelentős adósságelmaradás, felújítási elmaradás is járul. 2300 milliárdos adósságra becsülik. A lakásgazdálkodás, a lakásvagyon védelme, a szociális gondoskodás, a lakáshoz jutás támogatása, az önkormányzati lakások megvásárlásának feltételei és a lakásbérlet témaköre különkülön nem kezelhető. Kell ez a lakásbérletről szóló törvény, de csak egy á tfogó nemzeti lakáspolitika részeként. Néhány alapkérdést említenék csak meg. El kellene döntenünk, hogy a privatizációt tekintjüke a lakáskérdés domináns elemének, és nem bánjuk, hogy a lakbéremeléstől való félelem olyanokat is vásárlásra kényszerít, aki knek anyagi tehetsége ezt nem indokolná, akik valósággal belemenekülnek a privatizációba. Mielőtt bárki azt válaszolná, hogy jó buli 152030%ért lakásokhoz jutni, annak szeretném elmondani, hogy a jó lakásokat már régen privatizálták, mostanra a gyengébb minőségű, többnyire elhanyagolt házak lakásai maradtak. Tisztázandó, hogyan lehet a jelenlegi lakásöszszetételt egy drasztikus privatizációval jó irányba terelni. Ezt el kéne döntenünk, mielőtt lakásügyben általában döntenénk. Bízhatjuke a lakbérek kérdé sét teljes egészében az önkormányzatokra, vagy szükségesnek látjuk a parlamenti