Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 12. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - BALOGH GÁBOR, a független képviselők vezérszónoka:
936 Kérdés: logikusan jároke el, ha a különböző dimenziókba tartozó jelenségek – például az életkörülmények rosszabbodása – és a kisebbségek között ilyen formában létesítek okokozati összefüggést? A válasz: nem. Ugyancsak nemleg es a válasz, ha azt állítanám, hogy mindenképpen a többség hibáztatható a kisebbség rosszabbodó életkörülményei miatt. A másik kérdés: életszerű helyzetet vázoltame fel? A válasz: igen – gondoljunk a hazai és a nemzetközi helyzetre. Így azt mondhatom, hog y bár a problémafelvetés nem logikus, de ésszerű. Hogyan oldja fel ezt a dilemmát a kormányelőterjesztés, milyen választ ad ezekre a – főként emocionális vagy egzisztenciális indítékú – problémaforrásokra? A törvényjavaslat egyértelműen kimondja, hogy hat ályánál fogva nem terjed ki a menekültekre, a bevándorlókra, a letelepedett külföldi állampolgárokra és a hontalanokra, viszont hatálya alá tartoznak a Magyarországon honos népcsoportok. A kormányelőterjesztés ezzel nyíltan elismeri azt a tendenciát, amit a Nyugat is követ, vagyis megkülönbözteti az úgynevezett őshonos és nem őshonos kisebbségeket. Az őshonos kisebbségeket taxatíve sorolja fel, továbbá lehetőséget ad arra, hogy meghatározott feltételek teljesülése esetén bármelyik, magát népcsoportként eli smertetni akaró kisebbség ezt megtehesse, és ezáltal mint népcsoport számítson államalkotó tényezőnek. Álljunk meg egy pillanatra az "államalkotó tényező" kifejezésnél! Mit jelent ez, mi a lényege a törvényjavaslatban? Az "államalkotó tényező" kifejezés a törvényjavaslatban ambivalensen, kétértelműen jelenik meg. Az egyik megjelenési formája, amikor az előterjesztés deklarálja a kisebbséghez tartozó személy jogait és – bár erről kevesebb szó esik – kötelezettségeit, a másik dimenziója pedig, amikor definiál ja a kisebbséget, és deklarálja a kisebbséget közösségként megillető kógens jogokat, a jogokkal való élés esetén pedig a többségre vonatkozó kötelezettségeket, a kisebbségek tekintetében főként mint lehetőségeket. Csak zárójelben jegyzem meg: mint ahogy a törvényjavaslaton belül gyakran keverednek a logikai és az ésszerűségi elemek – amelyek következtében nemcsak szerkezeti, szerkesztési és formális hibák, hiányosságok, hanem a törvényjavaslat ilyetén elfogadása esetén végrehajtási nehézségek is adódnak – , úgy ennek a kifejezésnek a használata is számos problémát, bonyodalmat okoz a homályos megfogalmazás miatt. (16.30) A törvényjavaslat nem tisztázza egyértelműen, mit kell érteni az államalkotó tényező kifejezésen, legfeljebb következtethetünk rá, amikor el veti a nemzetállam gondolatát. Úgy vélem, ha nem pontosítjuk a kifejezést, a későbbiek során számos alkotmányjogi értelmezési problémával kell szembenéznünk. Ezekre, ha úgy látom, hogy nem kapott megfelelő hangsúlyt, a részletes vitában térek majd ki. A tö rvényjavaslat ugyancsak lehetővé teszi a népcsoportok és tagjaik számára, hogy politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális esélyegyenlőségben éljenek, politikai pártokat, egyesületeket és egyéb helyi, regionális vagy országos szerveződéseket hozzanak lé tre, megtartsák a szó tágabb értelmében vett kulturális autonómiájukat, ápolják és tovább hagyományozzák értékeiket, identitástudatukat, valamint, ha képviselettel rendelkeznek, akkor például akár már önkormányzati csoportként működve a települési önkormán yzatokon belül elkülönített vagyont használjanak, költségvetésük legyen, meghatározott esetekben egyetértési jogot, ismertebb szóval vétójogot vagy véleményezési, javaslattételi jogot gyakorolhassanak és így tovább. Az egyetértési, illetve a véleményezési jog intézmények ilyetén megjelenítése a végrehajthatóság szempontjából, úgy vélem, szintén problémákat fog okozni. Ezt pontosabban kellene körülírni. Gazdasági téren szintén olyan jogosultságok, a pozitív diszkrimináció körébe tartozó lehetőségek illetik m eg a kisebbségeket, a kisebbségekhez tartozókat, amelyek számos vonatkozásban még a jelenleg hatályos nemzetközi előírásokon is túlmutatnak. Ezenkívül még számos olyan jog, lehetőség megilleti a népcsoportokat, egyegy népcsoporthoz tartozókat, amelyek az eddigiektől teljesebbé teszik autonómiájukat, önazonosságuk ápolását, egyéni és közösségi kibontakozásukat.
