Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 6. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. törvénnyel érintett ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP)
915 Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szabad legyen – ha úgy tetszik – egy ügyrendi kérdéssel kezdeni a hozzászólásomat, mert fontosnak tartom, hogy a Ház tudomást szerezzen az alkotmányügyi bizottság állásfoglalásáról, és legjobb ismereteim szerint ez, amikor megkezdtük az általános vitát erről a törvényjavaslatról, nem történt meg. Nevezetesen: az alkotmányügyi bizottságnak azon állásfoglalására gondolok, amelyben a bizottság a törvényjavaslatot ugyan általános vitára alk almasnak minősítette, ugyanakkor hozzátette, hogy a jelenlegi tárgyalását azon okokra hivatkozva, amelyekről a későbbiekben beszélni fogok, nem tartotta időszerűnek. Tehát magyarán, egy olyan kérdésben kell dönteni a törvényjavaslat kapcsán az Országgyűlés nek, amely kérdés mikénti eldöntése más ügy eldöntésétől függ. Szeretném ezt a Ház tudomására hozni, mert mondom, legjobb ismereteim szerint ez a vita kezdetén nem hangzott el. Ennek indokait, már mint az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása második rész e indokait, szeretném majd később egy kicsit bővebben kifejteni. Ami a konkrét törvényjavaslatot illeti, én a következőket szeretném bevezetőként elmondani: Nevezetesen arra a tényre utalni, hogy bár ha úgy tetszik, egyfajta adminisztratív rendszer van leí rva ebben a törvényjavaslatban, mégse túlzás megállapítani, hogy a magyar politikai rendszer egésze működésének alapjait érinti ez a javaslat. Olyan alkotmányos jogok érvényesülését befolyásolja, mint az egyesülési jog, vagy a pártok társadalmi rendeltetés ének megvalósulása. Arról van ugyanis szó ebben a törvényjavaslatban, hogy a társadalom polgári és politikai szerveződései számára ez a javaslat volt hivatott megteremteni működésük anyagi, materiális feltételeinek jelentős részét. Úgy hiszem, hogy ebből k övetkezően jogos az az érdek, jogos az az igény, hogy sok közös érdeket kell figyelembe venni ennek a kérdésnek a szabályozása kapcsán, és lehetőleg biztosítani kell minden érintett számára a lehetőséget érdekei érvényesítésére, és ehhez megfelelő garanciá kat kell biztosítani. Ami a törvényjavaslat tárgyát illeti, ennek tudjuk, hogy bizonyos előzménye van már, ez a korábbi hozzászólásokban szóba került, hiszen '90 szeptemberében fogadott el az Országgyűlés először egy törvényt e kérdés rendezésére, azt már kétszer módosítottuk, és ezek során még ez ideig nem sikerült egy megfelelő átfogó normatív alapú rendezést kialakítani. Úgy hiszem, hogy ebben elsősorban a kormányzat késlekedése fejeződik ki. Ugyanakkor mégis meg kell mondani – és itt térnék rá arra a kérdésre, amit a bevezetőben említettem – , hogy ez a törvényjavaslat, illetőleg ennek mostani tárgyalása mégis korainak látszik. Tudniillik van egy olyan szabálya, amely egy más kérdés eldöntéséhez fűz bizonyos jogkövetkezményeket. Nevezetesen arró l van szó, hogy a Parlament nem zárta még le az úgynevezett előző rendszerhez kötődő társadalmi szervezetek elszámolásának kérdését, ez a törvényjavaslat pedig jogkövetkezményeket fűz azon szervekkel szemben, amelyeknek az elszámolását az Országgyűlés még nem fogadta el. Tehát a törvényjavaslat mostani tárgyalása végső soron azt a képtelen jogi helyzetet teremti, hogy előbb válik alkalmazhatóvá egy elmarasztalás, mint az arra alapot adó cselekmény megállapítása. Úgy gondolom, hogy ez volt az oka annak, hogy az alkotmányügyi bizottság maga is időszerűtlennek tartotta a törvény tárgyalását. Ha ez a logikát félretevő tárgyalási rend koordinálásából következik, akkor azt kell mondanunk, hogy ez egy súlyos hiba. Ha tudatos, akkor azonban olyan politikai diszkrimi náció az érintett szervezetekkel szemben, ami ellen a leghatározottabban tiltakoznunk kell. Ami pedig a törvényjavaslat tartalmára vonatkozó észrevételeinket illeti, erről röviden a következőket: A törvényjavaslat helyesen differenciált rendezési módot tar talmaz, különbséget tesz társadalmi szervezetek, ezen belül karitatív és más jellegű szervek között, valamint a politikai pártok ingatlanhoz jutása között. Differenciált a rendezés az ingatlan mérete, funkciója és elhelyezkedése alapján is. Látszólag tehát egy körültekintő döntési mechanizmust alakít ki a javaslat. Azért mondom azonban, hogy látszólag, mert végső soron három alapvető érdekviszony és három alapvető érdekelt
