Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 6. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
912 garanciális okokból, mert a törvényjavaslat 18. §ának (2) bekezdése azt mondja, hogy az (1) bekezdésben említett szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő adatot bárki megismerhesse, feltéve, hogyha ezt törvény nem korlátozza. Tehát ez a "feltéve, hogyha ezt törvény nem korlátozza", tipikusan egy olyan megfogalmazás, ami illuzórikussá teheti ennek a jognak a gyakorlását. Ezért ide olyan módosító indítványt terjesztettünk be, amely lega lább egy enyhe taxációval elejét kívánja venni annak, hogy a jövőben parttalanul lehessen korlátozni ezt a fontos alkotmányos jogosultságot, és így hat kivételt soroltunk föl: honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési, vagy bűnmegelőzési, kereskedelmi, köz ponti pénzügyi, vagy devizagazdálkodási, illetve külügyi kapcsolatokra, és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra vonatkozó, vagy pedig bírósági eljárásra vonatkozó kivételi csoportokat. Ez mindenképpen egy kompromisszumos javaslat a részünkről, mert azt mindannyian érzik, akik hallják, hogy miről van szó, hogy ezek a területek rendkívül széles kört fölölelnek. De tulajdonképpen rövid volt az idő ahhoz, hogy egy sokkal részletesebb taxációt lehessen meghatározni. Ezért ezt a részletesebb taxációt majd az e területeket szabályozó, úgynevezett területspecifikus törvényeknek kell elvégezniök. Éppen ezért megelégedtünk azzal, hogy azt mondjuk ki a továbbiakban, hogy a kivételeket adatfajtánként kelljen megállapítani ezekben a törvényekben, hogy ne fordulh asson olyan elő, mint amire az általános vitában is hivatkoztam, hogy a katonai körletben elhelyezett '65 mintájú virágtartó pusztán azért, mert katonai körletben van, honvédelmi érdekekből esetleg államtitoknak minősüljön. Ezért adatfajtánként majd föl ke ll sorolni a kivételeket. Nagyon fontos dolog, hogy e kivételi körön belül nyilvánvalóan lesznek olyan kérdések, amelyekhez való hozzáférést úgy lehet korlátozni, hogy titokká nyilvánítják, titkosítják. Másokat nem titkosítanak, de mégsem teszik hozzáférhe tővé. Ezért nagyon fontos, hogy ez a fölsorolás a jövőbeni titkosítási szabályozásnak is kereteket kíván szabni. Tehát egy kétharmados törvényben keretet kívánnánk szabni egy egyszerű törvényben esetleg végrehajtandó titkosításnak. És itt tér el a koncepci ónk a minisztérium koncepciójától, amely hajlandó elfogadni ezt a fölsorolást, de kvázi egy újabb pontként még hozzáillesztené az állami és a szolgálati titkokat. Ez pedig a gyakorlatban nem jelentene mást, mint azt, hogy – mondjuk – a) tól f) pontig terje dő kivételek, plusz az államtitkok, azaz a kivételek, plusz minden, amit csak akarunk. Mert a jelenlegi titokszabályok szerint – tisztelt Ház – még egy országos társadalmi szervezet országos elnöke is államtitokká nyilváníthat iratokat, így adott esetben e gy szakszervezet elnöke, vagy akármelyik, Parlamentben helyet foglaló párt elnöke is. Ilyen tág a jelenlegi szabályozás. És nincs is arra remény – tisztelt Ház – , látva a törvényalkotási programot és a Kormány jogalkotási programját, hogy rövid időn belül titoktörvényünk lesz. Ezért hogyha itt nem próbáljuk elejét venni a titkosítás területén uralkodó visszaéléseknek, akkor teljesen illuzórikus lehet az információszabadsághoz való jog gyakorlása. El szeretném mondani, és hangsúlyozni szeretném, hogy az Alko tmányba nem véletlenül került be a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog, és nem véletlenül nem rendelkezik az Alkotmány titkokról. Ez azt jelenti, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog a jogszabályi hierarchiában mindenféleképpen a titkok fölött szerepel, s ez mindenféleképpen alkotmányossá és indokolttá teszi, hogy a kétharmados törvényben próbáljuk – úgymond – "belőni" a jövőbeli titkosításnak a területét. Amit még hangsúlyozni szeretnék itt, hogy éppen erre tekintettel is – tisztelt Ház – , tudván, hogy ez nem egy egyik napról a másik napra teljesíthető feladat, de tulajdonképpen már tavasz óta folyik ennek a törvényjavaslatnak a vitája, ennek az időnek mindenképpen elégnek kellett volna ahhoz