Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 6. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
911 Azt tartalmazta az indokolás, hogy az információkat szélesebb körben lehet nyilvánosságra hozni, ha az egy politikus közéleti tevékenységére vonatkozik, mint ha a magánéletére vonatkozna. A politikus e minőségben való szereplése kapcsán keletkezett adatok nyilvánosságra hozatala ellen – így a kritikák ellen, vélemények ellen sem, ezért ennek kihatása a véleménynyilvánítás szabadságára is van – nem léphet fel a magánéletére való hivatkozással. Azért hangsúlyozom ezt, mert ha a törvényjavaslat szövege változatlan marad, azaz a módosító in dítványom nem kerül elfogadásra, akkor – tisztelt Ház – könnyen lemondhatunk az igazságtételi törekvésekről is, mert adott esetben az elmúlt rendszer bűnös tetteit elkövetőktől majd engedélyt kell kérnünk akkor, amikor hivatkozni szeretnék az általuk külön böző kbüléseken, vagy másfajta üléseken kifejtett véleményekre, amelyekhez ma esetleg könnyebben lehet hozzájutni, mint a törvény elfogadása után, adott esetben. Ez pedig biztos vagyok benne, tisztelt Ház, hogy egyikünknek sem érdeke, ezért én azt szeretn ém kérni, hogy alaposan gondoljuk át ezt a vonatkozását a törvényjavaslatnak, nehogy közmulatság tárgyaivá váljunk itt mindannyian, hogy ünnepélyesen egy kétharmados konszenzussal megfosztjuk a nemzetet és magunkat is az igazságtételi igényektől és törekvé sektől. Tehát módosító indítványommal átjárási lehetőséget kívánok keletkeztetni a két terület között. A második eset megértéséhez, tisztelt Ház – és ezzel függ össze egy másik módosító indítványom – az alábbi esetet szeretném föleleveníteni. Nem is olyan rég Magyar Bálint képviselőtársam levelet intézett az Állami Vagyonügynökség igazgatójához, hogy közölje vele az 1990 óta átalakult állami vállalatok esetében az igazgatótanácsi tagnak, vagy ügyvezetőknek javasolt személyek nevét, iskolai végzettségét, elő ző munkahelyét és esetleges országgyűlési képviselői funkcióját. Csepi úr több indokra is hivatkozott, amikor megtagadta a kérés teljesítését, de az egyik indok az volt, hogy sértené a személyhez fűződő jogokat, a személyes adatok védelméhez való jogokat. De tisztelt Ház, itt csak látszólag van szó személyes adatok védelméről. Valójában ezeknek az információknak a közzétételén keresztül egy klasszikusan az információszabadság területére tartozó információhalmazt tudott volna meg a képviselőtársam és rajta k eresztül esetleg mi mindannyian. Magyarán, fény derült volna az Állami Vagyonügynökség mint kinevező szerv döntéshozó tevékenységére. Most hangsúlyoznom kell, hogy a tengeren túl számos hasonló ügyben szögezték le bíróságok elvi éllel, hogy a személyes ada tok védelme az érintettek életének magántermészetű vetületeit hivatott védeni, tehát a magánszféráját hivatott védeni, nem pedig azt a tényt, hogy állami szervnek dolgoznak, vagy pedig állami megbízatást végeznek el. Ennek pedig ma és a jövőben is különöse n nagy jelentősége lesz, ugyanis egy modern államban, ott, ahol az állam nem törekszik mindennek a tulajdonosává válni, gyakran ad koncessziókat, gyakran ír ki pályázatokat és az információszabadságot illetően klasszikus területét képezi a kutatásoknak, ho gy kik pályáztak, kik nyerték el ezeket. Módosító indítványom ezzel a területtel kapcsolatosan tehát arra vonatkozik, hogy az állami munkaviszonnyal, kinevezésekkel, szerződésekkel kapcsolatos személyes adatokat kivonja az adatvédelmi előírások alól. Ugyan is álláspontom szerint az állami megbízatást megkapó személyek kompetenciájáról, szakmai hozzáértéséről joga van meggyőződnie annak, aki ezek iránt kutat. Azt hiszem, az idő előrehaladtára való tekintettel rá is térek rögtön a harmadik pontra. A harmadik p ont, amely tulajdonképpen szintén az információszabadság területére vonatkozik, azt a témát érinti, hogy mik lehetnek a kivételek az információszabadság joga alól. (18.30) Az általános vitában jeleztük, hogy a törvényjavaslat részünkről történő elfogadásán ak a feltételét képezi, hogyha a törvény sokak által kifogásolt keretjellege valamiféleképpen összeszűkül. Teljesen nem lehet megszüntetni, mert akkor mindezt egyszerre kellene szabályozni. De ezt a széles mértéket, tehát a keretjellegnek eme széles mérték ét viszont mindenféleképpen elfogadhatatlannak tartjuk
