Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 6. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
909 tulajdonképpen a magánszférát védelmezi. A másik ilyen jog pedig a közérdekű adatok nyilvánosságához, más néven az információszabadsághoz való jog, amely azt jelenti, hogy az állampolgároknak hozzáférési joguk, lehetőségük van az állami szervek által kezelt iratokhoz, információkhoz. Hogy mit is jelent ezeknek a jogosítványoknak az érvényesülése, arra néhány példát szeretnék mondani. Ez nem kevesebbet érint, mint az átvilágítás kérdését, azt a kérdést, hogy kit lehessen átvilágítani: az állampolgárt, vagy helyette inkább az államot? Én azt hiszem, hogy kevesen vannak ebben a Házban, akik félreértenék ezt a kérdést, és az állampolgárt kívánnák átvilágítani inkább az állam helyett. De ez nem így volt – tisztelt Ház – az előző rendszerben. A másik ilyen felvetésem, amely rámutat ennek a témának a jelentőségére, az abban áll, hogy a nyilvánosság és a titkosság határainak a tisztázása kezdődött el ezzel a törvényjavaslattal. De a hatalomgyakorlás módjára is vonatkozik ez a törvényjavaslat, mert akkor, amikor az állampolgárok hozzájuthatnak állami vagy önkormányzati szervek információihoz, akkor a hatalom gyakorlóinak oda kell figyelni arra, hogy milyen módon tevékenykednek, mert esetlegesen a joggal való visszaéléseik k önnyen lelepleződhetnek. De a hatalommegosztás kérdését is illeti ez, ugyanis az elbürokratizálódás és a technikai fejlődés következtében megnőtt a kormányzati szervek információs hatalma, és tulajdonképpen ebből az információs hatalomból kíván részesedni maga az állampolgár, kívánnak részesedni maguk a testületek, tehát ez a kérdés egy információs hatalommegosztást is jelent. De hogy még konkrétabb legyek, olyan izgalmas kérdéseket is felvet, amelyekre Szigethy István képviselőtársam célzott, csak ő nem mo ndta el a konkrét esetet, amiről szó van. Mindannyian emlékeznek rá, úgy hiszem, hogy két évvel ezelőtt a Parlament emberi jogi bizottsága egy albizottságot állított fel, amelynek feladatát képezné, hogy a volt Állami Egyházügyi Hivatal iratanyagát átnézze bizonyos szempontok alapján. A művelődési miniszter úr azzal tagadta meg az albizottság tagjai részére az engedély megadását, hogy személyhez fűződő jogokat sértene ez a vizsgálódás. De ide tartozik az az emlékezetes borítékos ügy is, amelyet én borítékos ügynek nevezek, amikor a miniszterelnök úr a kisgazdapárti képviselőknek borítékot osztogatott, amelyben kvázi a feddhetetlenségüket volt hivatott igazolni, és ide tartozik az egész III/IIIas problematika, vane valakinek joga kérni azt, hogy ha valamit tárolnak valamiféle nyilvántartásban róla, megkaphassa? Tudjuk, hogy ezek jelenleg államtitkot képeznek, és olyan per is folyt, ahol egyszerűen azért nem kötelezték az őrző szervet az iratok kiadására, mert államtitkot képeztek, és mi több, a titokszakértő i véleményt is titokká nyilvánították, és ezért nem kerülhetetett ismertetésre a tárgyaláson. De ide tartozik majd más ügy is, amiről később szólok, az Állami Vagyonügynökség vonatkozásában. Mindezeket azért mondtam el, tisztelt képviselőtársaim, mert a ré szletes vita kiválóan alkalmas arra, hogy száraz érveléseket jelentsen, és akkor tulajdonképpen nem is emlékszik senki utána, hogy miről volt szó. Egyébként maga ez a téma is, az egész adatvédelem kérdése száraz, technikai jellegű valaminek tűnik, pontosan azért, mert a jogok érvényesítése bizonyos módon bürokratizált eljárásban történhetne meg. Ezért az emberi jogokkal foglalkozók számára ez túl technikai, viszont a technikai dolgokkal foglalkozók számára pedig túl emberi jogi. Tehát ahogy az általános vit ában említettem, a senki földjét képezi, ezért úgy gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ne essünk ebbe a csapdába, és legalább mi, itt a képviselőházban jobban odafigyeljünk. Az első módosító indítvány, amellyel kapcsolatosan szeretnék néhány megjegyzést ten ni, a törvényjavaslat 4. §ához kapcsolódik. A 4. § ugyanis kimondja, hogy "a személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait – ha a törvény kivételt nem tesz – az