Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 6. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
908 Azt is sajnálom, hogy a törvényjavaslat csak gazdaságstatisztikai célt szolgáló adatkezelést engedélyez a Kormánynak. Kulturális, oktatási, egészségügyi vagy szociális célt szolgáló adatkezelést nem enged meg. Módosító indítványomat elutasító képviselőtársaim a maguk vállára vették azt a terhet, hogy az ország felelős szervei tájékozódva legyenek a morbiditási viszonyok, a rokkantság és tartós fogyatékosság, a képzettség és a végzett munka kongruenciája vagy a szegénység tényezői és területi elterjedése tárgyában. Ismételten hangsúlyozom, hogy a törvény hatálybalépése után a Kormány nem rendelhet el ilyen jellegű adatgyűjtési programot saját hatáskörben, így az ilyen info rmációk esetleges hiányáért közülünk senki nem hibáztathatja majd a Kormányt, legfeljebb önnönmagát. Kétségeim és fenntartásaim ellenére elfogadom a bizottságok döntéseit. Amiért még szólok, az az adatvédelem elévülési idejének a törvényben történő rögzíté se. 6891es sorszámon közreadott csatlakozó módosító indítványom javaslata szerint az érintettek jogai az adat kezelésétől számított 20 év után évüljenek el jogi személyek esetén, 70 év után természetes személyek esetén. A személyes adatok védelmét elismer ő országokban szabályozzák a védettség időszakát. Történelmi, statisztikai, gazdaságtörténeti kutatások zavartalansága érdekében elévülési időt határoznak meg, olyat, ami természetes személy esetén általában az érintett halálozási időpontja utáni időre esi k, jogi személy esetén pedig a megkötött ügylet, megegyezés utáni olyan időszakra, amikor az már nem hat a meglepetés, az újdonság erejével. Hadd említsek egy konkrét és extrémnek tekinthető példát az adatokhoz fűződő személyisé gi jogok parttalan értelmezésére. Önök közül bizonyára többen forgatták Schramm Ferenc: Magyarországi boszorkányperek című háromkötetes művét. Mind jogtörténeti, mind helytörténeti, mind nyelvtörténeti szempontból igen értékes forrásmunka ez. A könyvben ig en sok eredeti perirat másolata található, de sok olyan irat is, amelyik másodközlés. A múlt században vagy a 20as, 30as években tették közzé a zömükben 1660 és 1717 között indított perek iratait, de mind a bírák, mind az elítéltek, mind a megidézett tan úk neveit többségükben csak a vezetéknév és a keresztnév kezdőbetűin említették. Attól féltek a publikálók, hogyha kiírják a családneveket, akkor pereskedni fognak ellenük a régi per helyén ma is élő, ugyanezen nevű leszármazott családok. A szemük előtt le begett Mikszáth Kálmán esete, aki a "Különös házasság"ban szerepeltetett családnevek miatt hosszas perbe keveredett a jobaházi Dőry családdal. Nem volt egyértelműen szabályozva a személyiséghez fűződő információk védettségének az időpontja, és belefért eb be az időbe akár 250300 év is. Kérem, a történelem viharai, a két háború és az ország többszöri összeomlása az akkor idézett iratok jó részét megsemmisítette, és ma már hiába is lennénk kíváncsiak az idézett perek nevesített szereplőire, örökre elrepült e z a lehetőségünk. Az elmondottak értelmében kérem képviselőtársaimat, hogy vagy az általam javasolt, vagy bármely másvalaki által helyesnek tartott elévülési idő megállapítását foglalják bele a törvénybe. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Ala jos) : Köszönöm szépen. Következik Mészáros István László képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Dr. Mészáros István László (SZDSZ) MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, nem túlzás kijelenteni, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat kiemelkedik jelentőségében a többi törvényjavaslat közül. Ezt a különös jelentőséget az a tény tulajdonítja ennek a javaslatnak, hogy két alkotmányos alapjog gyakorlásának a részleteit kívánja rendezni. Az egyik ilyen jog a személyes adatok védelméhez fűződő jog, amely
