Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 6. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
906 Mészáros István a saját indítványait ismertetni fogja. Én – éppen az előbb elmondottak miat t – csak eggyel kívánok foglalkozni, amely az összefoglaló jelentés 118. sorszáma alatt olvasható, és a következőket tartalmazza: (18.00) Az országgyűlési képviselők felvilágosításkérési joga nem korlátozható. Ez a rendelkezés az eredeti előterjesztésben n em szerepel. Mik azok az alkotmányos rendelkezések, amelyeknek az összhangját biztosítani kell ebben a törvényben? Az alkotmány 2l. § (3) bekezdését a mai nap már Kőszeg Ferenc idézte egy interpelláció kapcsán. Ez a következőket tartalmazza: "Az országgyűl ési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni." Ezzel összhangban a házszabály, illetőleg a képviselők jogállásáról szóló törvény a következőket tartalmazza. "A képviselő figyele mmel kíséri az alkotmányosság és a jogszabályok érvényesülését, azok végrehajtásának tapasztalatait, az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást biztosítan i." Ez a kérdés ennél sokkal többet jelent. Amint Kőszeg Ferenc mai interpellációja is eléggé kényes kérdéssel foglalkozott, hasonló kérdések az Országgyűlés gyakorlatában már előfordultak. Interpellációk hangzottak el, és ezekre az interpellációkra nem ha ngzott el a másik oldalról az alkotmánnyal összhangban levő válasz. Ezért ez a kérdés sokkal több, mint egy adott módosító indítvány ebben a törvényben. Ez a módosító indítvány rendkívül lényeges összetevője annak, hogy az Országgyűlés az egyik alapvetően fontos funkcióját, a Kormány feletti felügyeleti jogát, de általában az igazgatási szervek feletti felügyeleti jogát gyakorolni tudja. A bizottsági vitában elhangzott olyan észrevétel, hogy Mészáros István indítványára nincs szükség, hiszen az alkotmány, i lletőleg a képviselők jogállásáról szóló törvény megfelelő garanciákat már biztosít. Nos, ha valóban így lenne, akkor nem kerülhetett volna sor arra, hogy a mai nap már második bizottsággal kapcsolatosan hangzott el olyan miniszteri válasz, hogy ezt az alk otmányban biztosított ellenőrzési jogot adott miniszter, adott minisztérium nem kívánja teljesíteni. Az alkotmány ilyen kivételt nem ismer. Az alkotmányosság biztosításához, az Országgyűlés ellenőrzési jogának a biztosításához garanciákat kell adni ebben a törvényben is. Miért ebben a törvényben, s miért beszélek én most erről a kérdésről? Eléggé régen, 1991. június 4én volt egy interpellációm, amelyben kifogásoltam, hogy akkor Andrásfalvy Bertalan miniszter úr ezt az alkotmányos kötelességét megtagadta, é s a miniszteri válasz, a miniszterelnöki válasz erre az interpellációra azt tartalmazta, hogy ennek személyiségvédelmi, adatvédelmi okai is vannak. Nos, 1991. június 4étől nagyon sok idő eltelt. Tisztában vagyok azzal, hogy ez a kérdés nagyon bonyolult. T isztában vagyok azokkal a problémákkal, amelyekről Füzessy Tibor ma beszélt a Kőszeg Ferencnek adott válaszában, azaz nincs megnyugtató módon szabályozva pillanatnyilag az államtitok és a képviselői államtitoksértésnek a viszonya. Valóban ez így van. 1991. június 4e óta azonban megvolt a lehetőség arra, hogy akár az alkotmány szövege tekintetében, akár az említett kétharmados törvények tekintetében megfelelő jogszabályelőkészítő munka történjék. Sajnos, úgy néz ki, ez nem történt meg. Mészáros István indí tványa egy megközelítését tartalmazza ennek a kérdéskörnek. Nem biztos, hogy ez a tökéletes megoldás. Mészáros István módosító indítványa azonban lehetővé teszi, hogy bármiféle megegyezésre sor kerülhessen ennek a problémának a rendezése érdekében. Egy dol got azonban az Országgyűlés a jelenlegi helyzetben nem tehet. Ezt a kétharmados törvényt nem lehet úgy meghozni, hogy ez az alapvetően fontos alkotmányjogi garancia ne kerüljön be ebbe a törvénybe. A képviselőknek ezt a jogát legalább olyan szinten biztosí tani kell, ahogy a törvényjavaslat más helyen, a 25. §nál, az adatvédelmi biztos jogainak a biztosítása keretében ezzel a joggal foglalkozik.
