Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 6. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KUPA MIHÁLY miniszter:
895 Kérem ezért, hogy az 1993. évi költségvetési törvénytervezetben az előbbiekben körvonalazott joghézag megszüntetését célzó javaslatunkat majd szíveskedjenek támogatni. Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék megállapításaira hivatkozva súlyos kritikákkal, sőt törvénysértéssel vádolták a Kormányt, mindenekelőtt a pénzügyminisztert a tör vényileg jóváhagyottnál nagyobb értékű kincstárjegy kibocsátása miatt. Ezért tisztelettel kérem, hogy erről is néhány szót szólhassak. Az Állami Számvevőszék sommás törvénysértésre utaló megállapítását a Pénzügyminisztérium már az egyeztetésre megküldött j elentés véleményezése során is vitatta. A Parlamenthez benyújtott jelentéshez kapcsolódóan 6541es számon benyújtott, Észrevételek című anyagban, fenntartva korábbi álláspontunkat, további, a kapcsolódó jogszabályok értelmezésére vonatkozó új szempontokra, összefüggésekre hívtuk fel a figyelmet, amely azt támasztja alá, hogy az 1991. évben alkalmazott finanszírozási gyakorlat nem minősíthető törvénysértőnek. Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzott vitákban és az Önök előtt is ismert módosító indítványokban dr. Török Ferenc és Gaál Gyula képviselő urak az adósságszolgálattal kapcsolatos szerződéses mulasztásokra mutatnak rá. Igaza van a képviselő uraknak abban, hogy ezekre a szerződéskötésekre nem került sor. Itt a vita azon folyik, hogy miért. Erre az általános indoklásban részletesen kitértünk. Ezt megismételni nem akarom, de néhány tényre szeretném a figyelmüket felhívni, amelyik azt mutatja, hogy se a pénzügyminisztert, se a jegybank elnökét nem terheli mulasztás. A szerződéseket objektív okok miatt nem tudtu k megkötni. Ezek pedig a következők voltak: Az Állami Számvevőszék által az év közepén megkezdett, az államadósságok átfogó és visszamenőleges hatályú vizsgálata az év végéig nem fejeződött be, amely az említett államadósságok közül kettőnél, az Állami Fej lesztési Intézetnél fennálló adósságállománynál és a nemzetközi pénzügyi szervezetek alaptőkéjéhez való hozzájárulásnál olyan számszerű eltéréseket állapított meg, amelyek az év végéig nem voltak tisztázhatóak. Meg kellett várni a Magyar Nemzeti Bank 1991. évi mérlegének lezárását, illetve az Állami Fejlesztési Intézet nyilvántartásainak felülvizsgálatát. Mindezek mellett a szerződéskötés szabályainak újragondolása, más tartalommal való megkötésének igénye is felmerült, amelyet a zárszámadási törvény kereté ben terjesztettünk elő. A másik két adósságelemnél a korábban meghatározott kamatok érvényesíthetősége okozott problémát. Megemlíthető, hogy e négy szerződés tervezetét a jegybankkal közösen még márciusban elkészítettük és az Állami Számvevőszéknek megküld tük véleményezésre. Az év folyamán folyamatosan tárgyalásokat folytattunk a jegybank és az Állami Fejlesztési Intézet bevonásával, míg végül is decemberben arra a közös elhatározásra jutottunk, hogy az említett adósságszerződés kötését 1992re kell halaszt ani. Úgy, hogy az 1991. év végén az Állami Számvevőszék által is jóváhagyott összegek és szabályok alapján kerülhet sor csak a szerződések megkötésére. Utalni szeretnék arra, hogy mindezek a megállapítások az Állami Számvevőszék vizsgálatáról készített rés zletes jelentésben olvashatók és megtalálhatók. Tekintettel arra, hogy ezeknél a szerződéseknél az Állami Számvevőszéknek ellenjegyzési kötelezettsége van, csakis az Állami Számvevőszékkel történt megállapodás szerinti gyakorlat követhető. Tisztelt Ház! Kü lön szeretnék kitérni a zárszámadási törvényjavaslat 8. szakaszában foglaltakra, melyekkel kapcsolatban a FIDESZ képviselői emeltek kifogást, miszerint az intézményi pénzmaradványok felhasználására kér előzetes, pontos elszámolás nélküli felhatalmazást kül önböző rendeletekre hivatkozva. E különböző rendeletek:
