Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 6. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KUPA MIHÁLY miniszter:
893 KUPA MIHÁLY miniszter: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Lányos zavaromat leküzdve (Derültség.) megpróbálok egy kicsit hossza bban beszélni erről a témáról, hangsúlyozva azt, hogy a költségvetés zárszámadása nyilván az én munkámat minősíti, de mégis ezt a zárszámadást a Kormány nevében terjesztem elő és a Kormány nevében kérem majd, hogy fogadják el. Mindenekelőtt szeretnék köszö netet mondani a képviselőtársainknak a plenáris ülésen és a bizottságokban elhangzott javaslatokért, észrevételekért, annál is inkább, mert ez volt az első olyan költségvetés, amelynek a zárszámadását hat vaskos kötetben vizsgálhatták meg. Mondhatnám azt i s, hogy időben és demokratikusan előterjesztett zárszámadás volt, még ha a tartalmával sokaknak sok problémája is volt. Annál fontosabb volt ez a vita, mert e vitából, a javaslatokból, észrevételekből tanulva azt hiszem, a '93as állami költségvetés összeá llításánál sok mindent tudtunk hasznosítani, és remélem, hogy meg is tudtunk haladni sok mindent. Tisztelt Ház! Természetszerű, hogy olyan felvetésekre, javaslatokra, észrevételekre, amelyek a beterjesztett előterjesztést, illetve az expozéban elhangzottak at támogatják, vagy legalábbis nem támadják, most nem kívánok reflektálni. Néhány dologra szeretném a figyelmüket mindenekelőtt általánosságban felhívni. Több képviselőtársam is kiemelte, hogy a központi költségvetési szervek támogatása 1991ben jelentősen nőtt az előző évhez képest. Kétségtelen az is, hogy az igényeket még ez a dinamikus emelkedés sem elégítette ki, a bér- és dologi automatizmusok elmaradtak az infláció mértékétől. Ennek ellenére év közben a költségvetési tartalék terhére sikerült több fes zültséget enyhíteni, elsősorban az oktatás és a művelődés területén. Sokszor a bevételek emelése teremtett forrást bizonyos feladatok ellátásához. A költségvetési pénzeszközök szűkössége azt is igényelte, hogy költségvetésen kívüli pénzforrások is bekapcso lásra kerüljenek egyes programok finanszírozásába. A Központi Műszaki Fejlesztési Alap vállalta az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatását, valamint a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap támogatását is. Ezen átcsoportosítások szükségességét a bizottságok nem kifogásolták, azért említem meg, mert ezeket majd igyekszünk meghaladni '93ban. Úgy ítélhető meg – és ez szintén egy fontos tény – , hogy a helyi önkormányzatok az 1991. évi gazdálkodási nehézségeiken úrrá lettek. Ebben a Kormányzat segíts ége is jelentős szerepet játszott. Az erről szóló értékelést kisebbnagyobb viták mellett a bizottságok elfogadták, ezért kérem, hogy ezt az Országgyűlés is erősítse meg. Végül szeretném elmondani, hogy a pénzbeni társadalmi jövedelmek 1991ben 34,4%kal n őttek, tehát a 35%os fogyasztói árszintnövekedést figyelembe véve a pénzbeni társadalmi jövedelmek tekintetében azt lehet mondani, hogy átlagban, általánosságban a reálértéket, a vásárlóértéket sikerült megőrizni, ha nem is növelni. A társadalmi jövedelme ken belül a legdinamikusabban növekvő tételek az önkormányzati pénzbeni juttatások és a munkanélküliek ellátásai voltak. A társadalombiztosítási ellátások mellett a helyi szociálpolitika jelentősége így felértékelődött. Ez a tendencia folytatódik 1992ben és ezt akarjuk folytatni 1993ban is az itt ma már említett szociális törvény előírásai szerint is. Most szeretnék áttérni, tisztelt Ház, néhány olyan konkrét kérdésre, amelyek felmerültek a vitában, akár javaslatként, akár kritikaként. Elsőként Kósa Lajos képviselő úr indítványára reagálnék. Szeretném elmondani, hogy indítványát nem tudom elfogadni, mert az indítvány általánosságban elutasítja a zárszámadást és azt mondja, hogy csináljunk egy másikat. Hát egyrészt az időnk sem nagyon engedi meg, másrészt a zt hiszem, hogy az Állami Számvevőszékkel történt jelentésváltások – mármint a Számvevőszék
