Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 6. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - Bejelentés: Juhász Péter jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP)
864 Ezeknek az intézményeknek a feladata nem csupán a magyar kultúra népszerűsítése a nagyvilágban, hanem a sokoldalú és kétoldalú kulturális oktatási és tudományos kapcsolatok kiépítése , folyamatos fenntartása és lehetőségeink szerinti bővítése. A 14 külföldi magyar kulturális intézetünkben összesen 53 magyar és 41 külföldi állampolgár dolgozik főállásban. 1992ben ezekre az intézményekre közel 400 millió forintot tudtunk fordítani. Ez c sak szerény színvonalú működtetésüket tudta biztosítani. Sok lehetőséggel nem tudtunk élni pénzhiány miatt. Új külföldi kulturális intézetek megnyitására legalább is saját erőből egyelőre aligha gondolhatunk. Mégis bízva abban, hogy néhány év múlva lényege sen nagyobb lesz az ország teherbíró képessége, előzetes egyeztetéseket folytatunk e célból NagyBritanniával, Spanyolországgal, Svédországgal, Törökországgal, Izraellel, Ukrajnával és Lengyelországgal egy második intézet, egy krakkóinak a létrehozásáról. Az évek múlva esetleg megnyitandó új külföldi intézetek sorrendjének megállapításánál gondolnunk kell arra, hogy sem angol, sem spanyol nyelvterületen nincs kulturális képviseletünk, s figyelembe kell vennünk a létesítés és a működtetés várható költségeit, valamint hatékonyságát. Mindezek előrebocsátása után rövid válaszom Pap András képviselőtársamnak a következő: A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a közeljövőben nem tervezi magyar kulturális intézet létesítését a Kínai Népköztársaságban, mert az mes sze meghaladná tárcánk anyagi lehetőségeit. A nagy távolság miatt nemcsak az intézmény megalapítása, hanem a folyamatos működtetés, a szakmai programok biztosítása is gondot okozna. Tehát az esetleges kedvezményes létesítés önmagában kevés. Ugyanakkor font osnak tartjuk a kínai kulturális kapcsolatok kiszélesítését. Azt tervezzük, hogy a magyar nyelv oktatását magasabb szintre emelve és hungarológiai tevékenységgel kiegészítve magyar nyelvi intézetet hozunk létre Pekingben, amely később jelentős kulturális s zerepet is vállalhatna. Ismereteink szerint más, nálunk gazdagabb országok is ezt az utat választották Kínában. Például a British Council, a Goethe Institut és az amerikai Békehadtest pekingi intézete a nyelvoktatási feladatok mellett kulturális tevékenysé get is ellát. Összegezve: Pap András képviselő úr javaslatait egyelőre nem tudjuk megvalósítani, de szerény lehetőségeink határáig elmenve próbáljuk növelni kulturális jelenlétünket Kínában. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) (14.20) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszön öm államtitkár úr válaszát. Dr. Kávássy Sándor, a Független Kisgazdapárt képviselője kérdést kíván föltenni az igazságügyminiszterhez, "Készüle törvény a magyar állampolgárok határokon túl maradt javai érdekében?" címmel. Dr. Kávássy Sándor ké pviselőtársamat illeti a szó. Kérdés: Dr. Kávássy Sándor (FKgP) – az igazságügyminiszterhez – "Készüle törvény a magyar állampolgárok határokon túl maradt javai érdekében" címmel KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Minis zter Úr, illetőleg tisztelt Államtitkár Úr! Ismert tény, hogy 1944 őszétől óriási népmozgás, nyugodtan mondhatjuk, népvándorlás zajlott le a Kárpátmedencében és a szomszédos térségekben. Százezrek, sőt milliók voltak kénytelenek elmenekülni szülőföldjükrő l, olyan térségből, ahol esetleg már szép- vagy ősszüleik, vagy távolabbi felmenőik éltek, hátrahagyni házat, földet, tanyát és egyéb vagyont. Ennek a veszteségnek a kártérítésére már a háború után gondoltak, és 1945ben felszólították az érintetteket, hog y tegyenek vagyonbevallást. Később, valamikor az ötvenes évek közepe táján
