Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SUCHMAN TAMÁS, DR. (MSZP)
73 Felszólaló: Dr. Suchman Tamás (MSZP) SUCHMAN TAMÁS, DR. (MSZP) Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Rendkívül szerencsés az a megoldás, hogy a Büntető Törvénykönyvet az Országgyűlés külön, a büntetőjogszabályokra vonatkozó módosításokkal kívánja szabályozni. Különösen indokolt ez a megjegyzés akkor, amikor az elmúlt időszakban, 1988 óta többször előfordult olyan megoldás, hogy a büntetőjogot más törvénnyel módosították, illetve más t örvény állapított meg büntetőjogi szabályokat. Alkotmányossági szempontból ez nem hiba. Azonban rendszertanilag és a törvények alkalmazásának világossága és átláthatósága tekintetében az volna a követendő, hogy csak ilyen megoldással, tehát a jelenlegivel legyen a Büntető Törvénykönyv módosítva. A joggyakorlat számára egyébként rendkívül nehezen kezelhető, ha egy alaptörvényt, amely állampolgárok életébe komoly mértékben beavatkozik, más módon szerkesztik, azaz követhetetlenné teszik a hatályos jogszabályt. Az elmúlt néhány évben 11 olyan törvény született, amely tartalmában a legkülönbözőbb állampolgári és emberi jogokkal, gazdasággal, pénzüggyel és társadalommal foglalkoznak, illetve foglalkoztak, és egyben módosították a Btk.t, vagy teljesen új törvényi tényállást alkottak. Ezzel a gyakorlattal szerencsés lenne felhagyni, és a Büntető Törvénykönyvet a továbbiakban csak büntetőtörvénnyel módosítani. Amikor itt, ezen a helyen megemlítjük jó példaként az 1992. évi XIII. törvényt, amely büntetőjogszabályt mód osított, nem mehetünk el a mellett a kritikai észrevétel mellett, hogy a törvény miniszteri indoklás nélkül született. A miniszteri indoklás, mint egyik alapvető, alapos és tudományos értelmezés, azt hivatott szolgálni, hogy a bírói gyakorlat a nehezen ért elmezendő kérdésekben könnyebben mozogjon, ugyanakkor segíti a törvényalkotót is döntéseiben. Ha ilyen nincs, a gyakorlat kényszerül olyan megállapításokra, amelyeket esetleg törvényrontó szokásként is értékelhetünk, s amelyek nem szerencsések egy alkotmán yos rendszerben. A jelenlegi törvényjavaslatok címével ellentétben, mindkét anyag kizárólag a Büntető Törvénykönyv módosításáról szól. A büntetőeljárás szabályait, a szabálysértési joganyagot, a Btk. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról rendelkező törvé nyerejű rendeletet és módosítást érinti annyiban, amennyiben az anyagi büntetőjogszabályok megváltoztatásának, a kapcsolódó rendelkezések korrekciójának a szükségszerűsége és ennek következménye. Az előterjesztett törvényjavaslatok kapcsán ezért óhatatlanu l fölmerül a büntetőjogterület átalakításával összefüggésben vállalt és a kormányprogramban is megfogalmazott kormányzati feladatoknak a számbavétele. A Kormány kötelezettséget vállalt az új büntetőeljárási törvény előkészítésére, illetve a büntetésvégre hajtási jog humanizálására, az európai normákhoz való alakítására. A legutóbbi postával kaptuk csak meg ugyanakkor a büntetőeljárásjogi törvény új változatát. Úgy gondolom, hogy ma sokkal inkább a hatékony és gyorsabb, eredményesebb büntetőeljárást biztos ító jogintézmények megteremtésével kellene foglalkoznunk, semmint az anyagi büntetőjogszabályok cizellálására kellene a figyelmet fordítani. A teljesség igénye nélkül néhányat kiemelnék e sürgető feladatok közül. Például a vizsgálat és a nyomozás szétválas ztása. A nyomozás szabályainak kidolgozása. A különféle titkosszolgálati eszközök használatának rendezése. Az ügyészi feladat- és hatáskörök újragondolása. A vizsgálóbírói intézmény esetleges bevezetésének kérdése stb. Ma ezek a büntetőjogi igazságszolgált atás neuralgikus pontjai, amelyekről, ha nem is normaszöveg szintjén, de a szakmai elképzelések ismeretében az Országgyűlésnek minél előbb állást kellene foglalni. Aligha tárgyalható a Büntető Törvénykönyv módosítása az ehhez kapcsolódó büntetésvégrehajtás i szabályok ismerete nélkül. Az előterjesztett törvényjavaslat lényeges módosításokat tartalmaz a Btk. általános részét, mindenekelőtt a büntetési rendszert és az egyes büntetési nemeket illetően. Így megszünteti többek között a munkabüntetések között a sz igorított javítónevelő munka és a javítónevelő munka hagyományos formáját, átváltozik a szabadságvesztés generális minimuma, a pénzbüntetés mértéke,
