Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SUCHMAN TAMÁS, DR. (MSZP)
74 a vagyonelkobzás feltételrendszere. A büntetések újjászabályozása azonban új helyzetet is teremt a végreh ajtás területén, hiszen a büntetésben megjelenő tényleges joghátrány a végrehajtás során realizálódik. Helyesebb lenne ezért, ha a büntetési rendszer módosulása a kapcsolódó büntetésvégrehajtási jogszabályváltozásokkal egyszerre kerülne a Parlament elé, é s a szorosabb összefüggésre tekintettel az országgyűlési vita egy időben zajlana le. Erre egyébként megvan a lehetőség, a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. módosítása úgy tudom, a közeljövőben az Országgyűlés elé kerül, és így a két törvénytervezetet össze lehetne kapcsolni. A törvénytervezet, illetve amit ma tárgyalunk, nemcsak a Btk. általános részét, hanem a különös részt érintő kérdések módosítását is tartalmazza, azonban úgy gondolom, hogy ezek mögül hiányzik az egység es koncepció. Ez részben érthető is, hiszen az anyag egyes részei különböző időpontban, különböző célkitűzések jegyében készülnek. Például a Btk. XVII. fejezetét érintő egyes módosítások már a korábbi kormány által '90 januárjában az Országgyűlés elé terje sztett és az illetékes szakbizottságok által megvitatott tervezetben is szerepeltek. (17.40) Más esetekben sürgető gyakorlati igények: emberrablás, szerzői jog stb. indokolták az új szabályozást. Nem látszik viszont elengedhetetlenül szükségesnek például a kémkedés újraszabályozása vagy a nemi erkölcs elleni bűncselekmények büntetési tételeinek emelése. Úgy tűnik, a módosítás által érintett rendelkezések kiválasztásánál az előkészítők érdeklődési köre is dominál. Három olyan kérdést szeretnék felvetni, amel yek nem vagy csak részben szerepelnek a törvénytervezetben. Az első ilyen a szervezett bűnözés. Magyarországon hosszú évek óta – kimondvakimondatlanul – van szervezett bűnözés. Az utóbbi időben abban a szerencsében is részünk van, hogy a szervezett bűnözé s, amelyet más néven – nem biztos, hogy helyesen – maffiának is neveznek, külföldi betáplálást is kap, hiszen beszélnek a kábítószermaffia kapcsán a keleti maffiákról; az ukrán maffiáról, az orosz maffiáról, általában maffiózótevékenységről. Ugyanakkor a B üntető Törvénykönyv jelenlegi és a hozzá kapcsolódó vagy hozzá kapcsolható egyéb törvények nem megfelelő eszközrendszert biztosítanak a bűnüldöző szervek számára. Ha megvizsgáljuk, hogy a Büntető Törvénykönyv ugyan ismeri a bűnszövetségben történő elköveté st, de ez nem elegendő az igazságügyi szerveknek és a bűnüldöző szerveknek, akkor egy közös gondolkodásra szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, illetve az Igazságügyi Minisztérium figyelmét, hogy megfelelő szankciórendszerrel, de legelősz ör is megfelelő törvényi tényállás megalkotásával és büntetőjogi megfogalmazással kellene elindítani azt a szervezett intézkedési folyamatot, amely a szervezett bűnözés ellen egyedül alkalmas lenne. Hozzá kell tennem, hogy a szervezett bűnözés nemcsak azok at érinti, akik e cselekmények áldozataiul esnek, de jól tudjuk a gazdasági életbe történő behatolását, jól tudjuk, hogy milyen károkat okoznak e területen. A második terület, amely ugyan szabályozva van, de nem megfelelő – véleményem szerint ", az adó- és társadalombiztosítási csalás, valamint a munkáltatói és munkavállalói járulékfizetési kötelezettség megszegése. Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy a Kupa miniszter úr hivatalba lépését követő harmadik héten egy kormánypárti képviselő kérdést in tézett a miniszter úrhoz, amely úgy szólt, hogy mintegy 150 – 250 milliárdra becsülhető az a jövedelem, amely a feketegazdaság jövedelme, amely nem adózik, és amelynek adóbevételei; társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék és munkáltatói, munkavállalói járulék, tehát az egész fizetési kötelezettséget tekintem, elérheti az 50 – 70 milliárdot. Mit tesz ez ellen a miniszter úr?
