Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 28. hétfő, az őszi ülésszak 9. napja - Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
685 a mezőgazdaságot célozta meg, és azt hiszem, ma megint ugyanabban a helyzetben vagyunk, hogy ez nagyon aktuális. Vagy utaljak a keleti kistigrisek példájára, Tajvanra, akik a második világháború után az éhhalál küszöbén voltak, és ma virágzó gazdasággal rendelkeznek, és először a mezőgazdaságot tették rendbe, tudniillik ezt a legkönnyebb: nem kell új műhelyt építeni, nem kell új technológiát kitalálni, csak a megfelelő támogatási politikával kell segíteni azokat az embereket, akik képletesen a föld rabjai, szerelmesei, akik több százezren vannak. Azért is érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert ha a nagyüzemek ellehetetlenüln ek, felszámolásra kerülnek, ott nemcsak a gazdaság, a termelés áll meg, hanem egy csomó munkanélküli is gyarapítja az eddig meglévők számát, és ez nagyon komoly problémát vet fel, tehát nagyon komoly a helyzet. Ehhez a szemléletet kell elsősorban megváltoz tatni, a fejekben kell – úgy érzem – egy kis változás, módosítás, ugyanis negyven évig az ipari szemlélet bűvkörében éltünk. Nagyon jól tudom, hogy mindig azt vagdosták a fejünkhöz: mezőgazdaság hallgassatok, benneteket az ipar tart el. Nagyon jó lenne, ha ezt a nehéz mezőgazdasági helyzetet a szocializált iparunk el tudná látni. Az előző Parlamentben több mint 100 agrár szakember volt képviselő. Ma ez a szám – sajnos – kisebb, pedig most lenne szükség, most kellene legény a gátra, mert a jelen helyzet – mi nden dramatizálás és lebecsülés helyett – hasonló az ötvenes évek nehézségeihez. (18.00) Ezt csak összefogással, közös akarattal, egymást tisztelve és megértve lehet megvalósítani. Ha a mezőgazdaságot nem tudjuk támogatni hitelekkel, egy számjegyű kamatokk al, akkor a föld önmagában nem adja meg a mindennapi kenyerünket. Pedig amíg emberi élet van a Földön, addig élelemre is szükség van. Sajnos, az emberiség szörnyű bűne, hogy termék, árufeleslegek mellett milliók halnak éhen naponta. Ha a Közös Piacban ért ékesítési gondjaink vannak, lehet piacot találni keleten, délen és a FÁK államaiban is. Megfelelő piackutatást kell alkalmazni, külkereskedőket kell találni. Feladatainkat a következőkben jelölném meg. Örülök, hogy itt Géczi képviselő úr már mint befejezet t tényt említette a parlamenti mezőgazdasági bizottságot, tehát a terméktanácsokat, az érdekvédelemnek a szerveit legalizálni kell, és nem felülről irányítottan, hanem alulról szerveződően, tehát ne állami irányítás alatt legyenek, hanem igenis teljesen fü ggetlenek, szuverének, és képviseljék az illető tanácsoknak, érdekvédelmeknek a megfelelő jogvédelmét. A földművelési hivataloknak a megerősítését föltétlenül nagyon szükségesnek tartom. Gondoljunk a mezőgazdasági osztályokra, milyen apparátussal és jogkör rel bírtak. Ezek a földművelési hivatalok nem bírnak a megfelelő hatókörrel és jogkörrel, hatáskörrel. Ezeket a tárca biztosítsa részükre. Az agrárkamarai és érdekvédelmi törvény is – úgy tudom – az előzetes tervcsomagban, törvénykezési csomagban benne vol t, most nem tudom, a szűkítettben, a 41ben benne vane, nem néztem még át, de nagyon aktuális lenne, mert ez is az egyik hathatós törvény lenne a mezőgazdaság érdekének a védelmében. Mezőgazdasági bankokat, vidéki hitelszövetkezeteket kell létrehozni, azt hiszem, unosuntalan elmondottuk ezeket többen is a képviselőházban. És nagyon lényeges a földjelzálog intézményét megvalósítani. Kedves Képviselőtársaim! Én kívánom, hogy ezeket a gondolatokat, amelyek talán bekapcsolódnak ebbe a törvénytervezetbe, alapo san vitassuk meg – ahogyan Géczi képviselőtársam is mondta – , és valójában olyan agrárpiaci rendtartási törvényt hozzunk, nehogy két hónap múlva módosítani kelljen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
