Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
64 jóval meg nem haladja. Exportlefölözés csak ezen árszínvonal biztosítása után legyen bevezethető, zsilipár és importlefölözés ezen árszínvonalig legyen kötelező, az irányár megállapításában a kamarának, a terméktanácsoknak döntési, de legalább egye tértési jogot kell biztosítani. A most felvázolt szabályozástól szükség esetén térhessen el a döntésre jogosult, a tervezet szerint a kormányzat, de csak abban az esetben, ha az érdekeltek, a terméktanácsok ezzel egyetértenek. Az árak és a piac stabilizálá sához terménytőzsde és ármeghatározó nagypiac is működtetendő. Szocialisták fontosnak tartjuk, hogy a kialakítandó bizottságoknak teljes jogú tagjai legyenek a fogyasztók, a termelők érdekképviseleti szervei és a terméktanácsok képviselői. A terméktanácso kat a miniszter a törvényben megfogalmazott feltételek teljesítése esetén legyen köteles elismerni, a feltételes mód, ahogy az a tervezetben szerepel, a miniszter számára ebben az esetben nem engedhető meg. Tisztelt Országgyűlés! Szocialista képviselők a b eterjesztett törvényjavaslattal nem értünk egyet, de reményt látunk számunkra is elfogadható törvény alkotására. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kö vetkezik Glattfelder Béla képviselő úr, a Fiatal Demokraták Szövetségének vezérszónoka. Felszólaló: Glattfelder Béla a FIDESZ képviselőcsoport nevében GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy a törvényjavaslat nagyszerű alkalmat kínálhatna arra, hogy most a Kormány működésének megkezdésétől eltelt másfél év alatt történteket nagyító alá vegyük, és egy összefoglaló, részletes kritikát mondjunk a Kormány eddigi agrárpolitikájáról. Azonban azt hiszem, hogy ezt most nem kellene megtenni – bár m indenképpen szükség lenne talán egy agrárpolitikai vitanapra itt a Parlamentben ", mivel van egy konkrét törvényjavaslat, amelyben vannak olyan pontok, amelyeken egyenként végigmenve is ki lehet fejteni egy alternatív agrárpolitikát a Kormányéval szemben. A mezőgazdaság jelenlegi helyzete véleményem szerint nem csupán annak tulajdonítható, hogy az elmúlt két évben szinte semmi más nem történt, mint megszületett egy kárpótlási törvény, és a szövetkezetek átalakulásáról született egy törvény, amelyek elindíto ttak olyan folyamatokat, amelyek ma még nem fejeződtek be, azonban a mai napig ható bizonytalanságot okoztak, elvéve a kedvet a termelőktől, attól, hogy beruházásokat kezdjenek, és általában a piacon bizonytalanságot okoztak. (16.50) Nagyon félek attól, ho gy a szövetkezeti átmeneti törvény és a kárpótlási törvény nyomán létrejövő kisvállalkozások, magántulajdonosi vállalkozások sem fognak tudni a mezőgazdaságból a piacon megélni akkor, ha a mezőgazdaság piacai abban az állapotban maradnak, amelyben jelenleg vannak: áttekinthetetlenek és kiszámíthatatlanok lesznek. A törvény, azt hiszem, hogy ezeknek a problémáknak a megoldására jó alapot ad, azonban a jelenlegi formájában nem elegendő ezeknek a problémáknak a megoldására. A mezőgazdaság piacainak bizonytalan sága, az előreláthatóság hiánya jórészt abból fakad, hogy a mezőgazdasági termelők, a kereskedők és feldolgozók nem tudják pontosan, hogy a kormányzat különböző döntéseket milyen okból hoz meg, milyen indokok vezérlik a Kormány egyes lépéseit. Ha a törvény javaslatban megmarad az a rész, amelyik a négy, a miniszter által már említett tárca befolyását azon a szinten hagyná, amelyet a törvénytervezet elképzel, vagyis az agrárpolitika alakításába a földművelésügyi miniszteren kívül az általa, illetve a Nemzetkö zi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma által, a pénzügyminiszter és az ipari és kereskedelmi miniszter által kijelölt személyek vehetnének csak részt – ez utóbbiak csupán tanácsadási jogkörrel ", akkor egy olyan szűk körben dőlnének el a legfontosabb dönté sek, az alkuk a különböző gazdasági tárcák
