Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 21. hétfő, az őszi ülésszak 7. napja - A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. törvénnyel érintett ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - VASTAGH PÁL, DR. (MSZP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TÓTH TIHAMÉR, DR. (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP)
567 és milyen feltételek alapján történne meg ennek az ingyenes használati jognak a társadalmi szervezetek tulajdonjogává, tulajdonává való átalakítása. A nemzeti vagyonnak valóban egy nagyon fontos, nagyon értékes részéről van szó, és a n emzeti vagyon nagy része, a társadalmi szervezetek által használt vagyon jelentős része ingyenesen kerül az ő tulajdonukba, illetőleg az önkormányzatok tulajdonába. Szigethy képviselőtársam a törvényjavaslat egyes megoldásaival kapcsolatban kifejtette aggá lyát – amire Tóth Tihamér képviselőtársam is utalt – , tehát egyrészt, hogy a jelentős értéket képviselő, nagy alapterületű, szintterületű ingatlanok hasznosítását a Kormány feladatává teszi a törvényjavaslat. A törvényjavaslatban nem olvashatók azok az elv ek, amelyek alapján a Kormánynak ebben a tekintetben el kell járnia. Azt gondolom, hogy a törvényjavaslatba be vannak építve olyan garanciák, mint az éves költségvetési törvényben való elszámolás kötelezettsége, illetőleg a KVSZnek és a Kormánynak a kötel ezése arra, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, milyen célra használta fel, hogyan hasznosította az ingatlanokat. Bármilyen irányelvnek, bármilyen szempontnak a szigorú és merev rögzítése, azt hiszem, szükségtelenül megnehezítené ebben a tekintetben az eljárást. A másik vitatott kérdés a köztársasági megbízott javaslattételi jogának szabályozása. Én is azzal tudnék érvelni, amivel Tóth Tihamér képviselőtársam érvelt, hogy a köztársasági megbízott tisztsége és jogállása ugyan politikai tisztség, de vegyük figyelembe, hogy ezt a politikai tisztségét a köztársasági elnöktől nyeri. Annak ellenére tehát, hogy a Belügyminisztérium jelölése alapján kerül a javaslat a köztársasági elnök elé, ez megerősíti a tisztségét arra, hogy jogállását, hatósági jogkörét párt atlanul és az objektív, tárgyilagos közigazgatás szempontjának megfelelően gyakorolja. Ha a köztársasági megbízott eddigi hatásköreit, feladatköreit tekintjük, akkor szinte kizárólagosan ezt a feladatkört tölti be; a törvényi ellenőrzés, a hatósági jogkör és a törvényesség betartását ellenőrző különböző eszközeivel. Ebben a körben tehát ezt az aggályt – a politikai pártatlanság, illetve a politikai pártosság aggályát – frakciónk részéről nem hangoztatnám, és azt mondanám, hogy a társadalmi szervezetek által használt ingatlanok fekvése szerint kell lenni egy legközelebb fekvő olyan állami szervnek, amelynek a birtokában vannak azok az adatok, az a helyismeret, amely alapján javaslatot tehet az érdemi döntésre jogosult szervnek. (19.10) Itt nem másról van szó, mint egy érdemi döntésben való közreműködésről, tehát egy döntés előkészítéséről, és ennek megvannak a maga racionális okai. A törvényjavaslat egészében üdvözöljük, hogy a polgári jogi szabályokra alapítva, a megállapodások, a nyilatkozatok és a nyilatkoz atok elfogadásának elvére alapítja a törvényjavaslat a tulajdonok megszerzését, és végső esetben a polgári peres eljárás szabályai alapján a bírósági út igénybevétele is rendelkezésére áll az érintett szerveknek. A társadalmi szervezetek érdekeit is figyel embe veszi ez a szabályozás, hiszen azok a társadalmi szervezetek, amelyek nem szereznek tulajdonjogot az általuk használt ingatlanokon, a kincstári vagyonkezelő szervezet, illetőleg a tulajdont szerző önkormányzat felhívása alapján élhetnek a bérlet jogáv al, élhetnek a csereingatlan igényének a jogával – már a használatra vonatkozóan – és az ingatlan későbbi elidegenítése során elővásárlási jog is megilleti őket, tehát az ingatlanhasználatból ez a törvényjavaslat nem kívánja kirekeszteni a társadalmi szerv ezeteket. Aggályunk abban a tekintetben áll fenn, hogy a törvényjavaslat 18. §a az ingatlanon jogot szerző harmadik személyek vonatkozásában a jogok tiszteletben tartását feltétlenül kilátásba kívánja helyezni. Itt információink szerint a társadalmi szerv ezetek egy része – vitatható megállapodások alapján – ezeknek az ingatlanoknak a használati jogát különböző vállalkozásokba, gazdasági társaságokba apportba vitte, és ennek a rosszhiszeműségnek a bizonyítása a KVSZ részéről nagyon nehéz lesz.
