Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 16. szerda, az őszi ülésszak 6. napja - A Kormány tevékenységéről szóló beszámoló - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter:
511 értékelését a világban, és ebből következően a teljesítmények kényszerét kihozza, amiből összeáll egy normális gazdaság fölépítése. Nyilvánvalóan enn ek egyik fontos eleme maga a privatizációs folyamat. Erről még néhány dolgot hadd mondjak el. Itt könnyedén és mindig csak a privatizáció kulcsszavat szoktuk mondani, pedig egy új tulajdonosi szerkezet kialakulásáról van szó, és ebben a privatizáció csak e gy lehet, hogy nem is a legfontosabb és legerőteljesebb folyamat. Mert ebben az országban zajlik egy, a törvényekkel szabályozott tulajdonreform, aminek a hatása lehet, hogy sokkal erőteljesebb, mint maga a privatizáció. Az önkormányzatok vagyonhoz juttatá sa, a szövetkezeti átalakítás, a kárpótlási törvény mutatja a tulajdonforma mint irány egyik elemét. Másodszor, s ez talán még fontosabb: a magángazdaság kiépítése a cél, nem pedig önmagában a privatizáció. Ezen belül van egy rendkívül erőteljes felnöveked ése az új szektornak. Egy igazi bum zajlik, ha tetszik nekünk, ha nem, ezt már visszafogni sem lehet, mert az új szektor egyszerűen foglalja el a piacot az állami elől, piranha módjára szedi el az életlehetőséget az állam tevékenységi köre elől, ha az nem tud megfelelően alkalmazkodni. Ebből a szempontból nagyon érdekes az új szektor felnövekedésében a külföld szerepe. Sokan kárhoztatják a külföld szerepét ebben a folyamatban, és biztos, elő is fordulnak olyan esetek – mondjuk – a privatizáció kapcsán, amik or súlyosan lehet megkérdőjelezni bizonyos döntéseket. De, hogy az elmúlt három év külföldi tőkeberuházásainak, bejövetelének fele a zöldmezős új beruházás, új technika, új piac, és így tovább, ezek a tények egy rendkívül erőteljes, masszív új szektor feln övekedését jelentik a magyar gazdaságban. S ezen belül, és ebben az egész új tulajdonszerkezeti folyamatban érdemes megemlíteni a privatizációt, és itt csak egy tényt szeretnék rögzíteni. Ellentétben minden elhangzott bírálattal, itt nem lassul ma még a pr ivatizáció sem, hanem gyorsul, és erre csak két számot szeretnék mondani. A hazai hitelen keresztül megszerzett érték az első félévben duplája a tavalyi egész évnek. A másik tény, amit rögzíteni szeretnék, amit lehet, hogy a miniszterelnök úr már említett, hogy valóban a készpénzért megszerzett állami vagyon az első félévben több volt, mint a második félévben. Tudom, hogy a privatizációs folyamat nagyon problémás. És azt is tudom, hogy ennek állandó figyelése és a szükséges korrekciók végrehajtása elengedhe tetlen. Azt hiszem, az új privatizációs törvények megteremtik annak a lehetőségét, hogy a mai tapasztalatok alapján korrekciók következzenek be. Mert kritikusan látom, és látja a Kormány azt, hogy mint járatlan út ma mivel nézünk szembe a privatizáció terü letén, és négy szót szeretnék ezzel kapcsolatban mondani. Azt, hogy kereslethiányos, azt, hogy kínálatszegény, azt, hogy bennfentes, magyarul: nem versenyszerű, és azt, hogy szerkezetkonzerváló hatású. Ha ezek felismerhetők, akkor biztosan megtalálhatók a gyógymódok, és ebből a szempontból nyugodtan mondhatom, hogy a Kormány elszánt, hogy ezen a területen a folyamatokat formálisan végigvigye. Végül egy mondatot hadd mondjak a Kormány szerkezeti problémáiról. Ez egy alkotmányjogi kérdés, azt gondolom. Magyar országon lehet mindent mondani rá, nagyon jól hangzik természetesen, jól hangzott másfél évvel ezelőtt, mindenkinek volt füle a kliensrendszerhez, jól hangzik most a személyes függőségek ügye is. Először is arról van szó, hogy Magyarországon egy politikai kormányzás folyik. Olyan politikai kormányzás, amire az arra jogot kapott erők természetesen politikai kormányként működnek. 2. Ez úgy jelenik meg, hogy a magyar Alkotmányban a kormányzás felelőssége a miniszterelnökre van hárítva abban az értelemben, hogy a magyar Alkotmány szabályozza a bizalmatlanság kérdésének a felvetését. Ebből a szempontból kell értékelni minden további szerkezeti megoldást, és minden további szerkezeti megoldás, meggyőződésem, hogy megfelel a magyar alkotmányosság kérdéskörének.
