Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 16. szerda, az őszi ülésszak 6. napja - A Kormány tevékenységéről szóló beszámoló - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORN GYULA, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
393 Az egyik: én ezt egy érdekes fordulatnak tartom – ha annak lehet tekinteni, és ha komolyan gondolja – , ugyanis eddig a Kormány még azt is elutasította – legalábbis az elmúlt egymásfél év alatt – , hogy érdemi párbeszédet folytasson az ellenzékkel, például a legfontosabb, a gazdasági, szociális helyzet kérdéseiben. Emlékeztetni kívánok arra, hogy 1991 jú niusában a Magyar Demokrata Fórum delegációja állt fel a hatpárti tárgyalóasztaltól azzal, hogy nem hagyja magát korlátozni: ha a többi párttal tárgyal, konzultál a gazdaságiszociális átmenet kérdéseiről, ő ezt korlátozásnak, felelősségében való megcsonkí tásnak minősítette. Azt szeretném még nagyon kérni a miniszterelnök úrtól és másoktól is, hogy ne használjunk itt, a Parlamentben olyan kifejezéseket, hogy "amilyen lesz a fogadj'Isten, olyan lesz az adj' Isten", mert engem ez arra emlékeztet, amit egyre i nkább érzek a gyakorlatban, hogy nem a Parlament ellenőrzi a Kormányt, hanem fordítva – ez pedig nem jó dolog. Na most, hogy a nép kormánya vagy sem, erről Tölgyessy Péter is beszélt. Döntsék el. Döntsék el, hogy a nép kormányae ez a mostani, amely egy sz űk réteg érdekeit képviseli és valósítja meg a gyakorlatban. A tények tudniillik azt mutatják, hogy a Kormány egyre inkább szemben halad az emberek, a társadalom nagy többségével. Amit én különösen fájlalok, az az, hogy a Kormány nem folytat párbeszédet a társadalommal, nem kíváncsi a véleményére, nincsenek kérdései az emberekhez. És ami a legfontosabb vagy legalább ennyire fontos: nincs egyeztetés, érdemi konzultáció a fontos döntések előtt a munkavállalók szervezeteivel. Sőt, a szakszervezeti törvényterve zet lényegében azt sugallja, hogy a Kormány meg akarja bénítani a magyar szakszervezeti mozgalmat. Hozzá szeretném tenni: erre nincs példa a fejlett Európában – miközben a Kormány, ugye, azt vallja, hogy európai kormány… Sajnos, a Kormány összeütközésbe ke rült a társadalom szinte minden rétegével: a munkásokkal, a pedagógusokkal, a művészekkel, a nyugdíjasokkal, a parasztság nagy többségével és a vállalkozók jelentős részével. Meggyőződésem szerint ez a helyzet tarthatatlan, de megszüntetéséhez új politikár a és új politikai stílusra van szükség. (Zaj a jobb oldalon.) Higgyék el – tisztelt kormányzat és kormánykoalíció – , hogy eljött az ideje egyfajta fordulatnak, mert az emberek keserűek, a társadalom ismét táguló szakadékot lát – mint ahogy ez volt a múltba n is – a fennkölt szavak és a valóság, az európaiságról zengő szónoklatok és a lassú balkanizálódás között a növekvő korrupció miatt, a gátlástalan pozícióharc miatt, és sok minden más miatt. Szocialista képviselőtársaim – Békesi László, Annus József – szó lnak majd a gazdasági fordulat kormányának ténykedéséről. Én egyetlen részletet említek, de ez az egész országot érinti: tény, elfogadtuk, deklaráltuk mi magunk is, hogy nehéz örökséget vett át ez a Kormány. A mezőgazdaságban kialakult helyzetért azonban a Kormányt terheli – és nem az örökséget – a felelősség. Tudniillik, a Kormány nem tett mást, mint három, egyszerre három csapást zúdított a mezőgazdaságra:… (Közbeszólás a jobb oldalról: Az aszályt…) … drasztikusan csökkentette az állami támogatásokat – am ely csökkentés elkerülhetetlen lett volna, de nem ebben az ütemben és mértékben – , szétzilálta az agrárrendtartást és bevezette, illetve kierőszakolta a kárpótlást – és mindezt olyan körülmények között, amikor a mezőgazdaság, a keleti piac összeomlása köve tkeztében, amúgy is rendkívül súlyos helyzetbe került. Semmi sem indokolta ezt a kormányzati ténykedést. Ezért van az, hogy ma szinte kilátástalan a mezőgazdaság, a magyar falu helyzete. És, meglepő módon, hadd tegyek itt valamiről említést: a Kormány váll alja ezért a felelősséget. A jelentés 86. oldalán tudniillik ezt olvashatjuk: "Az agrárágazatban 1991 – '92ben megfigyelhető tényleges folyamatok némileg eltérnek a kormányprogramban felvázolt fejlődési pályától." Hát, ez felelősségvállalást jelent, de ugya nakkor az embernek eszébe jut: rossz belegondolni, mi lenne akkor, ha a folyamatok teljes egészében a kormányprogram szerint alakulnak a mezőgazdaságban.
