Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 16. szerda, az őszi ülésszak 6. napja - A Kormány tevékenységéről szóló beszámoló - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: - ELNÖK (Szabad György): - DRAGON PÁL, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka:
389 Támogatjuk azokat a külpolitikai k apcsolatépítő törekvéseket, amelyeket a Kormány a környezetünkben lévő fiatal, új államok – Horvátország, Szlovénia, Bosznia, Szlovákia – irányába tett. Nekünk, kisgazdáknak is az a véleményünk, hogy a Kormánynak sikerágazata a külpolitika. Ismerjük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Varsói Szerződés, A KGST megszüntetése és a német egység helyreállítása érdekében kifejtett. Támogatjuk a Kormány regionális politikáját úgy a Pentagonálé, mint a Hexagonálé és a Visegrádi Hármak szervezésében. Értékes telj esítménynek tartjuk, hogy a már több mint egy éve húzódó jugoszláviai válságot – a sorozatos provokációk ellenére – a Kormány megnyugtatóan tudta kezelni. A beszámolóból tudjuk, hogy az elmúlt két évben a határon túli magyarok politikai érdekvédelmi szerve zeteivel a magyar Kormány közvetlen együttműködést alakított ki. Ígéri, hogy sorsukat figyeli, nem lehet olyan szempont vagy érdek, amely háttérbe szorítaná a magyar kisebbséget, amely arra késztetné a Kormányt, hogy szemet hunyjon. Egyetértünk, hogy a mag yar kisebbségek helyzete következetesen szerepeljen a külügyminiszteri és miniszterelnöki találkozók, valamint más fontos fórumok rendjén. (Boros László jegyzői székét Trombitás Zoltán foglalja el.) Külgazdasági tevékenységünk elemzésekor mi is a legfontos abbnak és a legjelentősebbnek azt tartjuk, hogy a magyar gazdaság kivédte a keleti piac összeomlását, és hogy át tudott csoportosítani a keleti piacokról a nyugati piacokra. Külgazdasági diplomáciánk sikerének értékeljük az Európai Gazdasági Közösséggel kö tött társulási szerződést, amely egyértelműen nekünk nyújt nagyobb kedvezményt ipari és mezőgazdasági exportunkhoz. A szerződés kimondja, hogy a magyar vállalatoknak időt és lehetőséget kell kapniuk a fejlett közös piaci termelők versenyében. A beszámoló h armadik részében, a Parlament, a Kormány, a pártok kapcsolata című részben foglaltakkal szemben számos kívánnivalót találtunk. Fontos lenne megvizsgálni, miért késhetnek több mint egy évig el nem fogadott interpellációk megválaszolásai, és kívánatos lenne különböző minisztériumok, kormányhivatalok – például az Állami Vagyonügynökség – rendszeres beszámoltatása. Úgy gondoljuk, hogy a Kormány beszámolója is esedékes lenne, évente is. Tudom, nem lenne szabad sietnem nekem sem akkor, amikor az önkormányzatok és a köztársasági megbízotti rendszerhez érkezem, de az idő rövidségére való tekintettel azt kell hogy mondjam: örülünk, hogy a Parlament által hozott törvények alapján folyik az önkormányzatok felé a működésüket segítő vagyon átadása. A köztársasági megbízo tti rendszerrel kapcsolatban mi is fontosnak tartjuk, hogy a rendszert a Kormány szorosabban hangolja össze a önkormányzati szervekkel. A kormánytájékoztatóból kitűnik, hogy a megyei önkormányzatoktól szükségszerűen elválasztott közigazgatási feladatokra m inisztériumi irányítású területi szervek alakultak, és hogy ezek tevékenységének összehangolásában is erősödni fog a köztársasági megbízottak szerepe. E fejezetben számol be a Kormány arról is, hogy a jogállamiság kiépítésével egyidejűleg jelentősen bővült ek a bírósági hatáskörök. Ezek a bírósági hatáskörök, valamint a fent említett területi szervek és hivatalok megismertetésére is fontosnak tartanánk, hogy akár a köztársasági megbízotti hivatalok, akár az illetékes minisztériumok hozzanak intézkedéseket. S okat segíthetne itt a sajtó és a médiák is, hiszen ezeknek a hivataloknak a megismertetése közhasznú tevékenység lenne. Tisztelt Képviselőtársaim! A beszámolóból megismerhetjük a Kormány legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzéseit, amelyek a piacgazdaság intézményei és jogrend szerinti kiépítése,
