Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 16. szerda, az őszi ülésszak 6. napja - A Kormány tevékenységéről szóló beszámoló - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: - ELNÖK (Szabad György): - DRAGON PÁL, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka:
390 valamint a gazdasági helyzet stabilizálása, az egészséges, tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése és biztosítása voltak. A kormánybeszámoló pontos képet ad a 21 milliárd dollár bruttó és 15 milliárd dollár nettó adósságállományról, amelynek terhei mintegy 3,54 milliárd dollárra rúgnak és elérik az évi GDP 1417%át. A beszámoló megismerése során rádöbbenhetünk, hogy miért stagnál immár egy évtizede a magyar gazdaság. Nem kívánom ismertetni a beszámo ló tartalmát, az örökölt gazdasági szerkezetet sem, hiszen képviselőtársaim és az ország közvéleménye is jól ismeri a rendszerváltás előtti helyzetet. Csak azért fontos megemlíteni, honnan indultunk, hogy mindenki láthassa, milyen szerény lehetőségei volta k az 1990ben működését megkezdő koalíciós kormánynak. Szinte hihetetlen, hogy a Kormány az alapvető célkitűzések területén eredményeket tudott elérni. Létrejöttek azok a jogi és intézményi keretek, amelynek alapján a piacgazdaság elindult. A jogi keretek megteremtésében azonban nem szabad megfeledkezni a Parlament munkájáról sem. Tisztelt Képviselőtársaim! Megítélésünk szerint a Kormány hatékonyan használta a monetáris pénzügyi eszközöket is, például a költségvetési kiadások lefaragása vagy a központi támo gatások megszüntetése terén. A gazdasági stratégia fő kérdését vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy az infláció folyamatosan csökken, a folyó fizetési mérleg folyamatosan pozitív, a külső egyensúly szerintünk fenntartható. A GDP csökkenése 1992ben valószín űleg 0 körül lesz. Várható egy szerény emelkedés is. (10.20) Figyelemre méltónak tartjuk a gazdasági átrendeződést. Az egyre növekvő gazdasági társaságok, kis- és magánkézben lévő középvállalkozások számának emelkedését, a vegyesvá llalatok szaporodását. Jelentős eredmény, hogy a foglalkoztatási ágakon belül is megindult az átrendeződés. Például nő a szolgáltatások száma, mégpedig – örvendetesen – a nehéziparral szemben. Vitatott kérdésekre is igyekszik választ adni a beszámoló. Neve zetesen, hogy az importliberalizáció valójában hogyan befolyásolja a gazdaságot. Több mint 90%ban szabad utat kapott az import, így ezen keresztül a gazdálkodói körök számára a forint lényegében már konvertibilis. A vállalkozók szabadon dönthetnek, hogy b elföldi vagy importból származó anyagokat, alkatrészeket, gépeket használnake. Így ez a folyamat az exportlehetőségeinket, s így a munkalehetőségeinket is bővíti. Mindezek mellett a pozitív jelenségek mellett felmerülnek a negatív kérdések is. Hol maradna k a gazdaságot segítő garanciaalapok, garanciahitelek? Már folynak a szövetkezeti átmeneti törvény alapján a szövetkezeti átalakulások. Reorganizációs hitelekhez mégsem lehet hozzájutni. A bankok teljesíthetetlen garanciaigénye egyre bénítóbban hat. Szeret nénk, ha az ígéretek valósággá válnának. Összegezve, a makrogazdaság rendbetétele megvalósulóban van. A piaci intézményrendszerek fejlesztésével el kell indítani a gazdasági növekedést. Véleményünk szerint már közgazdasági értelemben is számos területen va n kereslet. Példának említhetem a szolgáltatások fejlesztésének lehetőségeit, az infrastruktúra bővítését. A Kormány által ígért garanciaalapok ilyenformán elindíthatják a várt gazdasági növekedést. Ezek a garanciaalapok és hitelek részei lehetnek a sokat ígért vállalkozásbarát gazdaságpolitikának is. Szeretném felhívni a Kormány figyelmét, hogy a privatizáció folyamatában, a vagyonpolitikai irányelveknek megfelelően, érvényesítse azokat a törekvéseit, hogy a hazai befektetők előnyben részesüljenek a külföl di tőkével rendelkező monopóliumok előtt. Javasoljuk, hogy a Kormány a privatizációs bevételek mellett vegye figyelembe a privatizált vagyonegység további működését. Vegye figyelembe, hogy az új tulajdonos hogyan kívánja hasznosítani: működtetie, vagy csa k a konkurenciát kívánta megszüntetni. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
